Gusztustalan csicskáztatás a miskolci bv-ben
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 októberében korábbi büntetését töltötte a miskolci büntetés-végrehajtási intézetben. K. F. sértett (aki 20 napos büntetését töltötte), vele egy zárkába került. Két hét alatt a vádlott különböző utasításokat adott a sértettnek, aki – a bántalmazástól való félelmében – rendszeresen végrehajtotta azokat. A sértettnek kellett mosogatni, takarítani, vécékagylót tisztítani, cigarettacsikket gyűjteni. Volt olyan, hogy borotvakrémes kenyeret kellett ennie vagy borotvakrémes vizet kellett innia. Rész kellett vennie a vádlott által végzett edzőgyakorlatokban, mintegy pótsúlyként. Egy ilyen alkalommal a vádlott a földre ejtette a sértettet. A vádlott egy alkalommal arra utasította a sértettet, hogy az ebédből megmaradt csirkecsontokat fogyassza el. A sértett ezt megtagadta, ekkor a vádlott dühében, ököllel legalább 8 alkalommal gyomor tájékon ütötte a sértettet, mintha egy bokszzsákot ütött volna. A sértett aznap éjjel rosszul lett, mentőt hívtak hozzá és sürgősségi műtétet hajtottak rajta végre.
A sértettnek a bántalmazás miatt kettérepedt a lépe, amit a műtét során el kellett távolítani. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2016 májusában Z. J. vádlottat testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett kényszerítés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt
5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett.
Jogerős ítélet
A Debreceni Ítélőtábla november 17-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A vádlott szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltást is 8 évre súlyosította.
Egyebekben helybenhagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg és helyesen minősítette a vádlott cselekményeit. Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a vádlott a sértettnek a büntetés-végrehajtási intézetben amúgy is kiszolgáltatott helyzetét használta ki, valamint a bántalmazás során mélyen megalázta a sértett emberi méltóságát. Az ítélet jogerős.
