Állatkínzás - a nagycserkeszi pár mindent tagad

Szerdán megkezdődött a Nyíregyházi Bíróságon az állatkínzással vádolt nagycserkeszi férfinak és élettársának pere. Az országban is nagy port felvert ügy első tárgyalási napjára, ahogy ígérték, megérkeztek a Szurkolók az állatkínzás ellen mozgalom képviselői is. Ők azok, akik júniusban demonstrációt szerveztek a megkínzott Fülöp kutya gazdáinak háza előtt, s zászlajukra írták: letöltendő börtönbüntetés járjon állatkínzásért.

Több mint félszázan várakoztak csendben - sokan kutyáikkal együtt - szerda reggel Nyíregyházán, a bíróság épülete előtt, így demonstráltak az állatkínzás ellen. Akkor hangzott csak halk morajlás, amikor rendőri kísérettel (megelőző intézkedés volt) megérkezett a két vádlott, B. A. és élettársa, M. Á.

A tárgyalásra, a kis terembe a szurkolók közül tízen-tizenketten fértek be, a többiek a épület előtt várakoztak. Bartók Márta bíró figyelmeztette a hallgatóságot, hogy bármiféle zajongás, közbeszólás, rendzavarás miatt kiürítteti a termet, és zárt tárgyalást rendel el. Ám erre nem volt szükség, feszült figyelemmel hallgatott mindenki a teremben, egy pisszenés nem volt.

Az ügyben a feljelentést a kutyát kimentő Nyíregyházi Állatbarát Alapítvány tette. A vádat - állatkínzás - Szendrey Szabolcs ügyész ismertette, majd a vádlottakat szólította a bíró. A férfi és a nő is azzal védekezett, hogy a kutya három héttel korábban elkóborolt otthonról, akkor még nyakörve volt, nem volt sovány, nem volt nagy a feje, és nem tudják, hogy került rá a zsineg, amely végül a visszafordíthatatlan változásokat okozta.

Nincs is kutyája

Sőt, az is kiderült, a mezőőrnek - akinek egy ismeretlen telefonáló hívta fel a figyelmét arra, hogy borzasztó körülmények között tartják a kutyát B-ék - a férfi először azt mondta. nincs is kutyája. Amikor a mezőőr erre az felelte, azért erről szerene személyesen meggyőződni, már emlékezett, hogy tényleg van egy kutyája. Hogy miért nem vitte el veszettség ellen beoltatni, arra pedig úgy reagált, "ezt már nem kell, mert meg fog dögleni". Erre azonban ő úgy emlékezett, hogy ezt nem is ő, hanem a mezőőr mondta.

Több tanút - mezőőr, állatorvos, állatbarát alapítvány munkatársai, szomszédok - is beidéztek a tárgyalásra. Az alapítvány állatorvosa, aki a megkínzott kutya gyógykezelését megkezdte, viszont tanúvallomásában azt mondta, hónapokkal előtte köthették a nyakába a zsineget. Az első napokban szépen javult a kutya állapota, az ödéma elmúlt, az infúzió hatására kicsit erősödött is. 3-4 nap múlva már az éhség tüneteit mutatta, de sajnos, amit megevett, azt ki is hányta, ami előrevetítette, hogy nagyobb a baj. Bírói kérdésre válaszolva, hogy a kutya halálát a megelőző tartás okozta-e, azt felelte: egyértelmű.

A tanúvallomásokból az is kiderült: a kutyát egy fémhordóban tartották, melynek tetejét és alját levágták. A hordóban nem volt pléd, a kutyát 1,5-2 méteres láncra kötötték, de az is fel volt tekeredve, így mindössze 1 méter volt a lánc. Etető, itató tálat nem láttak előtte, sőt, az egyik tanú még azt is elmondta, hogy ürüléket sem látott, ami arra enged következtetni, hogy az eb a saját ürülékét ette.

Szemben a többiekkel, akik azt mondták, kizárt, hogy abban a legyengült állapotban képes lett volna elszökni a kutya, az egyik szomszéd, aki a bíróság előtt azt állította, egy héttel elvitele előtt még látta kóborolni a szemben lévő portán. Teljesen zavaros válaszokat adott a bíró kérdéseire, és olyan ellentmondásba keveredett korábbi vallomásával, hogy a bíró újra figyelmeztette: a hamis tanúzást a törvény bünteti. A nő ezután pánikbetegségére hivatkozva fenntartotta a rendőrségen tett tanúvallomását.

A bíró ezután november 29-ére napolta el a tárgyalást azzal, hogy bekéri az ügyben keletkezett, összes orvosi iratot, illetve szakértőt rendel ki az ügyben.

A tárgyalás teljes ideje alatt törvényszék előtt, csendben várakoztak a szurkolók és állatbarátok, akik ezután a Huszár-telepre indultak, ahonnan jelzést kaptak, hogy a kutyákat nem megfelelő körülmények között tartják gazdáik.