Ennyi idő kell egy bántalmazott gyereknek a feldolgozáshoz

A világ vezető pszichológus kutatóinak meghívásával, az országban elsőként a Debreceni Egyetemen rendeztek képzést és workshopot a gyerekkori traumák okozta disszociatív zavarokkal kapcsolatban.

Százhatvan szakember regisztrált a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének gyerekkori traumatizációval és a disszociatív zavarokkal foglalkozó kétnapos rendezvényére, amelyen a téma nemzetközi szakértői, az izraeli Eli Somer és Liora Somer professzorok tartottak előadást és képzést.

– A gyermekkori bántalmazás a lakosság 5-10 százalékát érinti, Magyarország esetében is legalább 500 ezer olyan felnőtt él, aki gyermekként átesett valamilyen, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazáson. Komoly népegészségügyi problémáról van szó, ami járványnak is tekinthető.

Sokkal komolyabban kellene a szakembereknek foglalkozni vele, hiszen felnőtt korban számos pszichológiai és egészségügyi problémát okozhat – mondta a Haifai Egyetem professzora, Eli Somer, aki feleségével együtt traumaközpontot is működtet.

A gyerekkori trauma egyik következménye lehet a disszociáció, ami identitászavart okozhat. Ezt a területet egyelőre hazánkban a szakma is kevéssé ismeri.

– Nemcsak a terápia, de maga a felismerés is nehézkes, a disszociáció területén el vagyunk maradva, akár évek is eltelhetnek, amíg valaki a megfelelő szakemberhez jut a problémájával. A Somer házaspár a tapasztalatok átadásával lehetővé teszi, hogy hatékonyabban segíthessünk a betegeinknek. Terveink szerint jövőre és az azt követő években is újabb szemináriumok tartására hívjuk meg őket a Debreceni Egyetemre – tájékoztatott Kuritárné Szabó Ildikó, a Magatartástudományi Intézet Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetője.

Álmodni nappal

Eli Somer úgy tájékoztatott, hogy a gyermekkori traumákat feldolgozni segítő terápia akár tíz évig is eltarthat: hossza nagyban függ a bántalmazást elszenvedő korától, a trauma súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyi ideig tartott, hányan követték el a gyermek ellen, és milyen a bántalmazó és a bántalmazott közötti családi kapcsolat foka.

A Debreceni Egyetemen rendezett workshopon az is elhangzott, hogy a disszociatív zavarok egyik újonnan felfedezett típusát, a kényszeres nappali álmodozást az izraeli professzorok és a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai közösen kutatják.

– Ha valaki napi rendszerességgel öt-hat órát álmodozással tölt, ott már komoly problémáról beszélünk, főleg, ha előnyben részesíti a barátaival való találkozással vagy a tanulással szemben. Ennek a függőségnek muszáj nevet adni és igazolni létjogosultságát a szakmában. Súlyosságát mutatja, hogy velem nemzetközi szinten már több százan vették fel a kapcsolatot és kértek segítséget – közölte Eli Somer.

Terápia

A workshop résztvevői a gyerekkori traumatizáció művészetterápiával történő gyógyítását is megismerhették, melynek Liora Somer a szakértője.

– A nem-verbális kommunikáció sok esetben lehet a segítségünkre, hiszen a trauma esetén olyannyira erős lehet az élmény, hogy azt nem lehet szavakkal kifejezni. Mozgás-, tánc- és zeneterápiát egyaránt alkalmazunk ezt a szakadékot áthidalni, festéssel, rajzzal, szobrászattal is próbálom segíteni a feldolgozást – beszélt a módszerről Liora Somer.