Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tanévkezdés: belső motiváció kell, nem külső!

| 2016. 08. 26. | 10:45:00
A gyerek öröm. A gyerek nehézség. A gyerek kihívás. Pszichológus segít megérteni őket. S mellettük magunkat.
Tanévkezdés: belső motiváció kell, nem külső!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kezdődik az iskola. A szülő alig várja, a gyermek pedig sokféleképpen reagálhat, attól függően, mennyire szeret ott lenni. Várhatják, hogy találkozzanak az osztálytársaikkal, a kedvenc tanító nénijükkel vagy tanárbácsival. Azonban a gyermekek egy része utálja. Ennek oka sokféle lehet. 

Gyermekként az iskola legfőbb konfliktusát a teljesítmény adja. Meg kell felelni a tanároknak, meg kell felelni a szülők elvárásainak: semmi másról nem szól, csak arról, hogy mindenki elégedett legyen. Sajnos. De hol van eközben a gyerekünk?

A teljesítmény az életünkben mindenhol jelen van: a munkahelyünkön, a párkapcsolatunkon, az edzőteremben. Gyermekkorban viszont az iskolás évek közepette a legerőteljesebb fejlődés konfliktus a teljesítmény kérdése. Az optimális teljesítmény akkor jöhet létre, ha a feladat se nem könnyű, se nem túl nehéz. A túl könnyű feladatok a gyermeknek nem okoznak feltétlenül sikerélményt, illetve a túl nehéz feladatok pedig kudarcélménybe torkollhatnak. Amikor viszont épp egy olyan feladatot old meg, amely számára nem túl nehéz és nem is túl könnyű, az énhatékonyság, a kompetenciaérzés kíséri a sikerélményt. Az énhatékonyság az az érzés, amelyben a gyermek megtapasztalhatja, hogy ő, mint személy mire képes, ez elkötelezetté teszi, önbizalmat ad, megadhatja az elmélyülés érzését a számára érdekes feladatokban. A kompetencia összefügg az énhatékonysággal, a hozzáértés, a sikeresség élményét adja. Ez a két faktor a sikeresség, az önbizalom kialakulásában nagyon fontosak. Ezért a tanároknak tisztában kell lennie egyes gyermekek optimális teljesítményével ahhoz, hogy az énhatékonyság és kompetencia érzése kialakulhasson. Valamik azonban még mindig szükséges a megfelelő teljesítményhez, ez pedig a motiváció.

Motiválni, motiváni, motiválni!

A motiváció minden gyermeknél más és más. Van, aki a dicséretre szomjazik és a piros pontra, van, aki a tárgyjutalomra, van, aki egy fejsimogatásra, más kortársai elismerésére. A tanároknak nagyon kell figyelniük arra, hogy kiderítsék, melyik gyermeket mi motiválja. Ha sikerül megtalálni az őt motiváló tényezőket, akkor sikerülhet a legjobb teljesítményt kihozni a gyermekből. A csak külső jutalmaktól vagy büntetésektől való függés azonban később problémákhoz vezethet. A külső motiváció helyett inkább koncentráljunk a belső motivációra, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tevékenységet az örömért, a belőle fakadó jó érzésért végezzük. Amikor az olvasás tanulása által felfedezi a gyermek azt, hogy ezzel a készséggel már önmaga is olvashat meséket, akkor az olvasást már nem külső jutalomért végzi, hanem magáért az olvasás öröméért. Ennek a motivációnak kialakulásához az adott tevékenységbe vetett munka pozitív megélése, a sikeresség érzése kell hogy társuljon. A külső jutalmak egy idő után érdektelenné válnak, nem motiválják a gyermeket, nem érjük el vele azt a hatást, amelyet szeretnénk. Az általa szeretett dolgok munkálatai közben viszont szép lassan kialakul a belső motiváció, amely később hozzájárulhat ahhoz, hogy megtanulja azt, hogy az élete tőle függ, nem pedig a rajta kívülálló, befolyásolhatatlan tényezőktől.

Szorongás nélkül

A teljesítmény gyakran okoz szorongást a gyermekben. Felriadhat éjszaka, izgulhat, fáradékonyabb lehet, gátlásossá válhat, súlyosabb esetekben előfordulhatnak kényszeres tünetek is. Kerülheti a megmérettetést igénylő helyzeteket, eleve kudarcra ítéltnek tarthatja magát. Nagyon fontos, hogy ne támasszunk túl magas elvárásokat a gyermekkel szemben, de a túl könnyen teljesíthető feladatok sem használnak. Meg kell találni az ő szintjéhez megfelelő nehézségű feladatokat és nem másokhoz hasonlítani a fejlődését, teljesítményét hanem a saját, eddigi teljesítményéhez. Beszéljünk a tanító nénivel, ha észleljük a tüneteket! Jelezzük neki a problémát, beszéljünk a motivációkról és az elvárásokról! Lehet, hogy a poroszos iskolarendszer a teljesítményre épül, de a pedagógusoknak és a szülőknek egy hajóban kell evezniük, hiszen a cél a gyermek fejlődéséhez a lehető legjobb környezeti feltételek megteremtése. 

- FGYN -

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés