Rendkívül veszélyes, szapora kártevő jelent meg
A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) neve már nem ismeretlen a kertészek, növényvédelmi szakemberek számára. A faj előfordulását Dél-Európában és Észak-Amerikában 2008-ban jelezték. Azóta rendkívül gyorsan terjeszkedett, gyakorlatilag a legtöbb európai országban előfordul. Néhány éve már szűkebb hazánkban, Nógrád megyében is észlelték egyedeit – erről írt az agrarinform.hu.
A tüskétlenszeder-mintákból a laboratóriumban sikerült kinevelni a pettyesszárnyú muslica egyedeit, ezzel a málna után újabb hazai tápnövényben bizonyítottuk a faj károsítását. 2016-ban a csapdákat már májustól több kultúrában kitették a muslica elterjedésének, majd a megjelenés és felszaporodás idejének meghatározása céljából.
Főként Nógrádban
A 2016-ban, az enyhébb, csapadékosabb viszonyok között az imágók rajzása az előző évinél több mint egy hónappal előbb, már július 19-20-án megkezdődött az ország különböző vidékein, így Nógrádban is. A csapdázási vizsgálatokkal párhuzamosan a gyümölcsfertőzöttség szintjét, valamint a kártétel mértékét is vizsgáltuk a leginkább érintett málna- és szederültetvények gyümölcsmintáiban. A minták többsége Berkenye és Nógrád községek térségeiből származott.
A pettyesszárnyúmuslica-imágók július végi megjelenését követően augusztus harmadik dekádjára váratlanul erős lárvakártétel alakult ki elsősorban szeder- és sarjon termő málnakultúrákban. Emiatt a termelők a szüret befejezésére kényszerültek, több tonna termést a bokrokon hagyva. Az október elején kezdődő lehűlés hatására a károsítás szintje a vizsgálati helyeken különböző mértékben, de általánosan és folyamatosan csökkent.
A pettyesszárnyú muslica 2016-ban számos málna- és szedertermelőnek okozott jelentős gazdasági veszteséget nemcsak Nógrád megye, hanem az ország más termesztő körzeteiben is. A szedren és a málnán kívül más gyümölcsben, gyom- és dísznövényben is, például a fekete bodza, gyalogbodza bogyóiban is nagyszámú nyüvet lehetett találni.
A kártevő rendkívüli szaporasága, gyors aktív terjedése és polifág volta miatt az ültetvények megvédése rendkívül nehéz feladat.
A kémiai védekezés lehetősége igen korlátozott, mivel a pettyesszárnyú muslica nősténye csak az érőfélben lévő vagy érett gyümölcsbe rak tojást. A folyamatosan érő málnában és szederben ezért a rovarölő szerek használata a károsítás időszakában az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartásával különösen nehéz, szinte lehetetlen feladat.
Lehetőség szerint minél korábban és maradéktalanul szüreteljük le a gyümölcsöket!
Ha eső lesz, kár is
A már túlérett vagy romló gyümölcsöket ne komposztáljuk, a hullott bogyókat ne hagyjuk a bokrok alatt. A gyümölcscefrét fedjük be sűrű szövésű vászonnal vagy hálóval, hogy a muslicák kirepülését megakadályozzuk. Az eddigi három év tapasztalatai alapján következtetésként elmondhatjuk, hogy a jövőben a pettyesszárnyú muslica károsításával veszélyeztetett bogyós kultúrák számára az átlagosnál csapadékosabb nyári – elsősorban júliusi – időjárási viszonyok komoly kártételi veszélyhelyzetet teremthetnek.
