Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Márciusban kapunk egy zsák meleget

| 2017. 03. 03. | 11:20:00
Végre tavasz!
Márciusban kapunk egy zsák meleget
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az év harmadik hónapja, a március sem szűkölködik jeles napokban, melyek leginkább a tavasz közeledtéről árulnak el titkokat.  Dr Bodnár Zsuzsanna néprajzkutató írásában erről olvashatunk bővebben.

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget!

Ám, ha üres ez a zsák, nem kapod, csak harmadát!"

Március 18, 19, 21 tavaszhozó szent ünnep, ezért általában együtt is emlegetik őket. A melegebbre forduló időjárást sok évszázados paraszti megfigyelés bizonyította, melyet a tudomány is alátámaszt.

Sándor napja (március 18), az első meleg hozó nap, a népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet a fenti idézetben fogalmazza meg. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont, ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít.

József napja (március 19.) „József kedvessége, jó év kezessége”
József a Bibliából ismert személy, Szűz Mária jegyese, Jézus nevelőapja. Miután asztalos volt, az ácsok, asztalosok védőszentjükként tisztelik. A három szent közül a földművelő ember számára József a legfontosabb, mivel jelentős időjárás- és termésjóslások fűződnek nevéhez. Ezek szerint,

ha József napján szél fúj, szeles lesz az egész év. Ha a József napon látott gólya tolla piszkos, sáros, jó termés lesz, ha viszont szép fehér, szűk, aszályos esztendő várható.

Általános tapasztalat, hogy József napon el kell kezdeni a tavaszi szántást, és készíteni lehet a jószágot a legelőre, mert „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe, a fű akkor is kibújik”. Az ország számos vidékén ezen a napon eresztik ki először a méhrajokat, mert úgy vélik, ha előbb szállnának ki, vagy ők bármit is előbb adnának ki a házból, akkor kiadnák a mézhasznot is. A termést illetően Magyarországon, több helyen is azt vallották, hogy „József kedvessége, jó év kezessége”. Általában mindenhol felköszöntik a Józsefeket, hisz sokan kaptak valamikor ilyen nevet. Köszöntő vers: „József, a neved napján a boros kancsót érd el, amíg a halál a torkodra nem térdel.”

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

„Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.” Testfogadó Boldogasszonynak is nevezik e jeles napot, amely 624-től a római katolikus egyház egyik legfontosabb Mária ünnepe. Jézus szeplőtelen fogantatásának napját a december 25-i születéstől visszaszámolva állapították meg, a magzatfejlődés kilenc hónapját figyelembe véve. Így rögzült az isteni magzat megfoganása március 25-e napjára. E naptól az embersors új korszaka kezdődött, a Megváltásé: Isten fia beoltatta magát az emberiség vad fájába, hogy nemesebbé váljon, oly módon, ahogy nemesebbé válik a fa és gyümölcse az oltás által. Innen az elnevezése is, hiszen a jó termés érdekében ez idő tájt szokták a fák oltását, szemzését végezni.

Nem csoda, ha vidékenként számos szokás, hiedelem kapcsolódik e naphoz. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.

A néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Ma

guktól kell elkorhadniuk.

A magyar nyelvterületen elterjedt szokás a vörösbor kínálása és fogyasztása Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Az ünnepen ivott vörös bor a hiedelem szerint vérré válik az emberben.

A gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint megvédenek a tűztől. Az érkező fecskék arra is figyelmeztetik a gazdát, hogy elérkezett a kerti munkák ideje.

A bőséges termés és a termékenység igényét magára is vonatkoztatta az ember. Az ünnep egyik legfőbb tartalma, hogy Szűz Mária, Jézus édesanyjává lett. Az a hiedelem járta, hogy a magzat után sóvárgó asszony, ha ezen a napon érintkezik az urával, megfogan és ő is gyermeket szül. Ha viszont nem akartak gyereket, férjüket kiküldték erre az éjszakára a pajtába.

Gyümölcsoltó Boldogasszony, illetőleg az Angyali Üdvözlet, és benne, általa a születő, bontakozó élet csodája, a tavasz misztériuma az egyházművészetet is minden korban nagy alkotásokra ihlette.

                                                                                           

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés