Málnaválság van hazánkban
Évről-évre gyengébb a hazai málnapiac: a munkaerőhiány és az ebből fakadó magas árak miatt egyre kevesebben vágnak bele a termesztésbe, miközben az ellenálló magyar málna reneszánszát éli a külföldi piacon. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szerint a gurulós málnafajta itthon is jó hozamot érhetne el, és pályázatok kiírásával vissza lehetne hozni a gazdák vállalkozó kedvét.
Bár csak nemrég kezdődött, hazánkban máris a vége felé közeledik az idei málnaszezon: minden idényben kevesebben fognak bele a termesztésbe, amit idén a tavaszi fagykárok és a különösen meleg nyár is megnehezített. A válságot fokozza, hogy itthon drágult a munkaerő, a kézi szedés viszont elengedhetetlen a jó minőségű terméshez, így az átvételi ár tartósan magasan maradt.
A korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek az ültetvénytelepítési pályázatok, így viszont egyre kevésbé éri meg belevágni a termesztésbe.
Amíg 20 évvel ezelőtt még egész falvak termesztettek málnát, ma már alig 300-400 hektáron foglalkoznak vele országos szinten. Hiába jó minőségűek a magyar málnafajták - élükön a Fertődi zamatossal -, a vállalkozó kedv és a támogatás hiányzik a termesztéshez” – mondta el Kleizer Pál, az MKSZN fertődi telephelyének vezetője.
Az MKSZN kutatói szerint viszont van kiút a hazai málnaválságból, az általuk szaporított Fertődi zamatos fajta rendkívül jól teljesít azokban a külföldi országokban, ahol olcsóbb a munkaerő.
– Oroszországban, Kínában és Szerbiában sorra cserélik le a gazdák a málnájukat a gurulós magyar fajtára. Ez egy ellenálló, ízletes, jó termőképességű málna, ami a külföldi fajtáknál jobban teljesít. Szerbiában ráadásul van munkaerő, így a magyar fajtákat ők eredményesen tudják termelni. A Fertődi zamatos itthon ugyanúgy elérhető, de nyereséges termesztéshez a gazdáknak a most jellemző problémákat meg kell oldaniuk – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.
