Hirdetés

Már 45 éve bújjuk a Dávid-naptárt

Szabolcsihír

2017.09.01. 13:16

Már 45 éve bújjuk a Dávid-naptárt
Fotók: Szabolcsihír

Egy évre előre készíti a prognózist.

Hirdetés

Tavaly kiadott prognózisa szerint a nyári kánikula 2017-ben 3 hónapig tart, és hirtelen lesz vége szeptember első hetében. Erre az évre több csapadékot, főleg nyárra zivatarokat prognosztizált. S lőn!...

Sok esetben napra pontos a Dávid-naptár, máskor egy-két nap csúszással, de „bejön”, és persze olyan is van, amikor nem. A magát magánmeteorológusnak aposztrofáló vízépítő mérnök azt mondja: naptára nem helyettesíti a napi előrejelzést, viszont jól mutatja az időjárás változásának folyamatát. Ezért ha valaki hozzájut, az a következő években is igényli.

A Hold mozgatja a tengerek vizét...

A szeptemberben immár 80. születésnapját ünneplő Dávid Mihály 1972-ben, éppen 45 éve kezdett meteorológiai előrejelzéssel foglalkozni. A történet egyszerűen indult: lánya hazament az iskolából, elmesélte, hogy a tanár néni azt mondta, a Hold és a Föld „elég furcsán” jár egymás mellett, a Hold mozgatja a tengerek vizét, ebből lesz az áradás és az apály.

A gyerek megkérdezte az apját: és a levegőt mozgatja-e a Hold? Ő azt felelte: természetesen igen. Ebből indult a felismerése: ha mozgatja, akkor szabályos, ha szabályos, akkor pedig meg lehet érteni. Neki másfél év alatt sikerült.

Akkoriban még elég gyenge volt az időjárás-előrejelzés. A tudomány akkori állása szerint szélhámos volt, aki a Hold járásával hozta kapcsolatba az időjárás-változást…

Nyomtatásban 1974-ben jelent meg az első Dávid-naptár. Akkor még maga sem gondolta, hogy életének további részében ez lesz a meghatározó tevékenysége.

Abban az időben nem nagyon engedélyezték a nyomtatást – eleveníti fel a 70-es éveket Dávid Mihály. A megyei tanács (ahol egyébként ő is dolgozott – a szerk.) igazgatási osztályától kellett engedélyt kérnie a kézzel rajzolt előrejelzés sokszorosításra. Rögtön tízezer példányra kért és kapott zöld utat.

Hamar elfogyott

A naptár egy hónap alatt elfogyott, így újabb engedélyt kért.

Mennyit? Mit akarsz még?! – kérdezte az illetékes.

Hogy ne tegyenek fel neki többször ilyen kérdéseket, egy következő tanácsi továbbképzés alkalmával, Noszvajon az előadások alatt megtervezett egy fénymásológépet. Akkoriban ilyen még nem volt. Két hónap alatt elkészült vele. Bár az akkor 75 éves apósa fejcsóválva nézte, mit bütyköl a veje, a gép az első pillanattól működött. És abban a pillanatban ki is ment a divatból, mert olyan rohamléptekkel fejlődött a Xerox…

Nem lehet eltéveszteni

Nagyot ugrunk az időben: már a 46., a 2018. évi prognózist készíti Dávid Mihály.

Állítja: a módszer olyan, hogy nem lehet eltéveszteni. Meg kellett tudni, ki kellett bogozni a világ tudományából, hogyan működhetne – árulja el Dávid Mihály.

S hogy ez másoknak eddig miért nem sikerült? Azt mondja:

Nem voltam okosabb, mint a képzett meteorológusok, mert ők tőlem sokkal képzettebbek, de ha valaki abban képzett, aminek semmi értelme, az nem sokat ér – magyarázza,

majd hozzáteszi: - a meteorológiai szolgálat valamennyi elnökével találkoztam. Az egyikük elnöksége alatt indult meg ellenem a támadás. Az intellektuális területen dolgozó emberek abban élnek, hogy okosak. Ha kiderül valamiben a tájékozatlanságuk, vagy, hogy más okosabb tőlük, az az illetőnek kész megsemmisülés.

Hosszú ideig lehetett úgy szidni engem, hogy védekezni sem tudtam – mondja Dávid Mihály, majd elmeséli, hogy már 1974-ben felajánlotta, hogy itt van, használják a módszerét, de csak odáig jutott, hogy tarthatott egy előadást a Magyar Tudományos Akadémián.

Ekkor és ott értette meg, hogy a tudomány úgy működik: ha valaki újat akar, minden erővel megakadályozzák, hogy az megvalósuljon. Ékes példája ennek Béres József, a Béres-cseppek feltalálójának küzdelme. Dávid Mihály szerint az arra hivatottak nem a tudományt akarják fejleszteni, hanem saját dicsőségüket építeni.

Most átestünk a ló túlsó oldalára – teszi hozzá mosolyogva - van, aki komolyan veszi a tevékenységemet. Egyébként én kerestem a kapcsolatot, és nem utasítottak el: tavaly ősszel meghívtak az Óbudai Egyetem konferenciájára. Elkészítettem a cikket, amit befogadtak. Megtartottam az előadást, amely bekerült az összefoglaló kiadványba.

Most is elérzékenyülök, ha visszagondolok az előadásom napjára. Tíz percet kaptam. Először meg sem tudtam szólalni a megilletődöttségtől, majd 25 percig beszéltem egyfolytában, alig tudtam levegőt venni. Mikor befejeztem, valami elképesztő érzés volt, hogy a hallgatóság kitörő tapssal értékelte az előadásomat. A tudománnyal kerültem kapcsolatba.

Összerakta

A prognózisát három tudós felfedezésével bizonyítja.

Egyik Newton általános tömegvonzás elmélete. A tömegvonzás mozgatja a levegőt. A Föld kerületén egymástól 9 ezer kilométerre lévő két helyen a légnyomás mindig ellentétes (ha az egyiken alacsony, a másikon magas). Dávid Mihály ehhez hozzátette: ez csak akkor lehetséges, ha a légnyomást a Hold járása szabályozza.

Eduárd Brückner geográfus és klimatológus kutatásainak eredménye a felismerés, hogy az időjárási elemekben van egy 36 éves periódus. Ez felbontható 18, 12 és 9 éves periódusokra. A 12 a Jupiter keringési idejéhez kapcsolható – a bolygó ennyi év alatt kerüli meg a Napot.

Egy magyar tudós, Kontúr István felismerte, hogy a talajvíz mozgásában van egy 12, 18 és 9 éves periódus. És itt visszajön a 36: háromszor 12, kétszer 18 és négyszer 9 egyenlő 36.

Nem tudta, hogy a természet rendjét ismerte fel – mondja a mérnök, aki szerint egymástól függetlenül nagyon fontos dolgokat fedeztek fel a tudósok. A 36 varázsszám, a természet rendjének egyik alapszáma. A tudományos folyóiratokban közölt felismerések igazi értelmét én raktam össze – állítja Dávid Mihály.

Kétszázezren

A magánmeteorológus becslése szerint prognózisa évente 200 ezer emberhez jut el. Az átlagembereken kívül az élet minden területén dolgozók keresik: esőköpenygyártók és -forgalmazók, csirkekeltetők, gazdálkodók, kereskedők. Mert például annak, aki déligyümölcsöt árul, tudnia kell, mikor kezdődnek a fagyok – a raktározás miatt.

A prognózis az egész Kárpát-medencére készül, sokan keresik a határon túl is.

 

Ha komolyan venné a tudomány

 

A meteorológusok azt mondják, a tudomány maximum 14 napra előre tud előrejelzést készíteni. A Dávid-naptárban – hangsúlyozza a szakember - maga az előrejelzés nem napi prognózis, hanem az időjárás folyamatait mutatja be.

A falusi ember, aki rendszeresen beszerzi a naptárt, azt mondja: néha egy nappal előrébb vagy hátrébb csúszik az előrejelzés, de el lehet igazodni rajta. És ezért készül – mondja a magánmeteorológus, aki szerint még pontosabb lehetne a naptár, ha komolyan venné őt a tudomány.

Ez a naptár egyetlen ember produkciója. Egy olyan emberé, aki, mint mondja, annak köszönheti az eredményét, hogy három tudós felismerte a világ működésének rendjét, ő pedig őket értette meg.

Magát úgy aposztrofálja: „mérnökember vagyok, aki időjárás-előrejelzéseket készít”. Módszere egy működő koncepció. A Dávid-naptár készítését az tette lehetővé, hogy a tudomány által már korábban felismert időjárást alakító tényezők mellett a Naprendszer tagjainak tömegvonzását is figyelembe veszi. Feltehető – mondja -, hogy ennek a tudománynak ezt a feldolgozatlan témáját sikerült átlátni.

Erre tette fel az életét

Mikor az első prognózisát elkészítette, nem képzelte, hogy erre teszi fel az életét:

”Nem gondoltam én ezt akkor, hogy ezzel kell az életemet eltöltenem, de nem bántam meg. Amikor 1974-ben elkészítettem a naptárt, és átadtam a Központi Meteorológiai Intézetnek, azt gondoltam, hogy megértik és átveszik. Nem így történt.”

Végül minden idejét ezzel töltötte, de nem sajnálja, mert nem érzi veszteségnek.

Nyíregyházán személyesen is sokan ismerik, gyakran megszólítják az utcán, de az országból is egyre többen keresik vele a kapcsolatot.

Cservenyák Katalin

 

nyíregyházaidőjárás-előrejelzés

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés

Ez is érdekelheti

    Hirdetés