Ilyen a penyigei mézeskalács!

Amit tud, a nagymamájától tanulta. S boldog, ha ezt a tudást átadhatja a fiatalabbaknak. A Penyigén élő Kőrösi Miklósné Katika, Kati néni – ki, hogyan szólítja – neve már fogalom. Nemcsak a faluban, az egész megyében.

Katika Panyolán született, édesanyja hatéves korában meghalt, így a nagymamájával ketten maradtak egymásnak. A nagymama nevelte fel, s maradt a hátországa egészen 91 éves koráig, haláláig. Penyigére úgy kerültek, hogy 1973-ban Katika agronómus férje a faluban kapott állást. Ő az államigazgatásban dogozott, a járási hivatalnál, majd 1980-ban megválasztották Penyige tanácselnökének, 1990-ben pedig polgármesternek. Összesen 26 évig, 2006 őszéig, nyugdíjazásáig állt a település élén. Büszke arra, hogy utakat, emeletes iskolát, tornatermet építettek, árkokat ástak, új utcákat nyitottak.

Penyigei ballada, lekvár és minden, ami helytörténet

Közben nem feledkeztek meg a hagyományok ápolásáról sem. A faluban 1956 óta tanító Kormány Margitnak köszönhetően értékes helytörténeti gyűjteménnyel gazdagodott a falu, melynek méltó helyet találtak a régi iskolában.

És persze Margit néninek és tanítványainak köszönhetően sikerült összegyűjteni utolsó históriás népballadánk, a Penyigei ballada verssorait, mely kilenc kislány 1905-ben történt tragédiájáról szól. Rendbe tették a balladában szereplő kislányok sírját, a táblákra a feliratokat a kislányok nevével, életkorával Kőrösi Miklósné készítette.

Penyige nemcsak a balladáról, szilvalekvárjáról is híres. Itt nyílt meg 2004-ben az ország első lekvármúzeuma, a Lekvárium, majd 2013-ban vele átellenben a Lekvárda is. Egymás kiegészítői: a múzeumban a lekvárkészítés kellékei láthatók, míg szemben megismerkedhetnek azok használatával, s magával a főzéssel.

Köztudott, hogy a csak a térségben termő penyigei – más néven nemtudom – szilvából készült lekvárnak nincs párja. Az igazi szilvalekvárt réz üstben, cukor hozzáadása nélkül főzik, és legalább 24 óráig, miközben folyton keverik, hogy oda ne égjen. Mivel nagyon magas a gyümölcs cukortartalma, hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül készül, mégis legalább 5 évig eláll.

Mindent a nagymamától tanult

– Mindent, amit tudok, a nagymamámtól tanultam – mondja Kati néni. – az iránta érzett szeretetemnek köszönhetem, hogy legfontosabbnak a hagyományok ápolását tekintettem mindig. Míg más nyaralásra gyűjtött, én jártam Pestre, az Ecseri piacra, értéket menteni.

Mióta nyugdíjas, ideje nagy részét a Lekvárdában tölti, amely úgy néz ki, mint amilyen a nagymama háza volt Panyolán. Ennek udvarán megmutatja a lekvár főzés, kemencében sütés fortélyait, a szövést, tojásfestést. De hívják máshová is, nemrég Fehérgyarmaton, a Betyáros Csárdában mutatta meg, hogyan kell a mézes süteményt díszíteni. Boldogan adja át, amit a nagymamától tanult. Gyakran hívják Fehérgyarmatra is, ahol a Betyáros Csárdában, a Szatmári Kávéházban szilvás ételeket, talkedlit, megannyi hagyományos ételt készítenek az asszonyokkal.

Legutóbb pedig mézeskalácsokat díszítettek. Kati néni szívesen megosztja a mézeskalácsa receptjét is másokkal, hiszen ennek receptjét is a nagymamájától kapta örökbe. Az elkészült figurákat pedig olyan aprólékos gonddal díszíti ki, hogy majd megszólalnak. Az embernek nincs szíve megenni őket.

– Nagyon szegények voltunk, sokszor még fára, szaloncukorra sem telt – emlékezett vissza gyermekkorára Kati néni. – Nagymamám összegyűjtötte a csoki papírt, abba göngyöltük a diót. Almát és mézest aggattunk az ágra.

Ezt a mézest süti azóta is.

Millió recept van még a fejemben – teszi hozzá –, amit ő tanított, de bánom, hogy annak idején nem írtam le minden szavát, bölcs mondásait. Ha ő nincs, nem végezhettem volna a munkámat sem, mert míg én dolgoztam, ő rendezte a fiaimat. Csodálatos nagymama volt.

Kifogyhatatlan az ötletekből, tele energiával

Kőrösi Miklósné a Szatmár-Beregi Szilvaút elnöke, megálmodója. A Vásárosnaménytól Lónyáig tartó útvonal felfűzi azokat a településeket, amelyek a csak itt termő nemtudom szilván kívül valamilyen látnivalót, értéket kínálnak az utazónak. Alapító tagja a Népi Ízőrző Lovagrendnek is.

Kati néni mézeskalácsának receptje

Hozzávalók:
25 dkg méz
50 dkg liszt
10 dkg porcukor
10 dkg Rama margarin 
2 tojás sárgája
1 egész tojás
1 csapott evőkanál szódabikarbóna
1 mézeskalács fűszerkeverék (vagy őrölt szegfűszeg, fahéj, kardamon). 25 dkg mézet meglangyosítunk, hozzáadunk 10 dkg porcukrot és 10 dkg Rama margarint, simára keverjük, a tűzről levéve belekavarjuk 2 tojás sárgáját és 1 egész tojást, 1 mézeskalács fűszerkeveréket és 1 csapott evőkanál szódabikarbónát és 50 dkg liszttel összegyúrjuk. Minimum 1 órát pihentetjük (de akár másnap is kisüthetjük), majd fél centiméter vastagra kinyújtjuk, süteményformákkal kiszaggatjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és egy felvert tojással megkenjük. 170-180 fokos sütőben világos barnára sütjük (ügyeljünk, hogy ne süssük túl, mert kemény lesz). Sütés után egyenként sima felületre tesszük kihűlésig. Másnap tetszés szerint díszítjük.