Legyen a nyírbátoriaké az év fája!
A 121 éves kocsányos tölggyel pályáz az Év fája címre Nyírbátor. Tanyik József nyugalmazott határőr és Farkas Anna művésztanár javaslatát felkarolta az önkormányzat, és a napokban be is nyújtották a versenyben való részvételhez szükséges dokumentumokat.
A pályázatot az Ökotárs Alapítvány Írta ki (nemrég meghosszabbította a jelen tkezési határidőt július 3-áig), felhívásában az áll: olyan fák nevezését várják a pályázatra, amely fontos szerepet játszik a közösség életében, őshonos faj, közterületen áll, jelölését sokan támogatják a közösségből, életét vagy életterét veszély fenyegeti. Nos, ez utóbbi a nyírbátori kocsányos tölgy esetében nem áll, hiszen nagy becsben tartják a helyiek.
A pályázat lényegéhez tartozik, hogy a középkori építészeti örökségben gazdag történelmi kisváros Nyírbátor önmagában is közösségerősítő.
A múltját, jelenét és jövőjét egyesítő erőpontja egy aprócska kis tér az 500 éves, az Ecsedi Báthoriak által emeltetett Református templom, a család ebédlőpalotája, valamint egykori iskolák épületével határolva. E környezet övezte köztéren pompázik a XIX. század végén, a Millenium évében ültetett, ma 121 éves kocsányos tölgy.
Eredetileg hárman voltak, kettő még ma is él. Központi elhelyezkedése miatt ma ez a nyugalmat sugárzó tölgy őrzi az ültetők üzenetét a mindenkori nyírbátoriaknak: emlékezz az elődökre, szeresd, szépítsd a városodat, mert ez mindnyájunk öröksége. Ez járhatott 1896-ban az akkori döntéshozóknak az eszében, amikor
a honalapítás tiszteletére a Református Egyházközség az akkor konfirmáló gyermekközösségével három tölgyfát ültetett a templom előtti téren. Az ünnepség részleteit a jegyzőkönyvek híven őrzik, a gyermekek és azok leszármazottai emlékében azok a pillanatok ma is élnek.
A területet időközben többször átrendezték, de a későbbi parképítések során mindig vigyáztak a milleniumi tölgy épségére. Törekedtek arra a mindenkori döntéshozók, hogy környezetének szerves része legyen.
A fa jelenléte része az egyházközösség történetének, a tér köré épült általános iskola és gimnázium öreg diákjait ifjúságukra emlékezteti. Alatta gyülekezik fél évszázada a Nyírbátori Zenei Napok ünneplőbe öltözött közönsége, előtte vonulnak el a templomba az 1479-es kenyérmezei csata törökök feletti győzelmének emlékünnepségére igyekvők.
Tisztelegnek a törökverő Báthori István szobránál – amelyet 1969-ben készítettek,és állítottak a fa alá -, hogy azután megkoszorúzzák a hős,templomban lévő sírhelyét. A tölgyfa körül kialakított tér, Báthori Gábor erdélyi fejedelem és Tinódi Lantos Sebestyén haditudósító szobrai a 738 éves város történetének nagy pillanataira emlékeztetnek. Ez a különös mikroklímájú helyszín, a maga hangulatával ösztönösen vonzza ma is a nyírbátoriakat. A családok szívesen üldögélnek a tölgyfa körül sorakozó padokon, játszó gyermekeikre figyelve, de itt adnak találkozóhelyet a történelmi Báthori emlékeket felkereső turisták, erőt gyűjtve a további felfedező sétákhoz.
Múlt év május 17-én a konfirmációt követően ünnepélyes keretek között hivatalosan is védetté nyilvánították a tölgyet, alatta – hasonlóan az 1896-os elődökhöz – időkapszulát helyeztek el.
