Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Akinek a keze alatt a halott fa is kivirágzik

| 2018. 03. 29. | 13:57:00
Vadnayné Anna fűzről, türelemről és apá(k)ról.
Akinek a keze alatt a halott fa is kivirágzik
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A sajószentpéteri Vadnayné Lajosné Sztefanov Anna kereskedelmi szakközépiskolában végzett, aztán könyvelőként és leltárellenőrként is dolgozott. Feleség és anya lett, sok-sok éve pedig a fából készített virágaival gyönyörködtet.

Borsodihír: A fa természetes anyag, aki dolgozik vele, annak ismernie is kell.
Vadnayné Anna: Diósgyőrben nőttem fel. Édesapám természetjáró horgász ember volt, varázslatos gyerekkort köszönhetek neki, amibe a fafaragás is beletartozott. A horgászatok, a kirándulások közben megismerkedhettünk a természettel, az állatokkal, a fákkal, és persze mindig remekül szórakoztunk. A rendszerváltás után édesapám nyugdíjba vonult, és ezzel egy időben Lillafüreden kezdte árulni a favirágait. Ezeket a virágokat egyedi technikával gyerekkora óta kísérletezte ki. Nekem ezt a tudást és technikát sikerült elsajátítanom, ami természetesen nem ment egyik pillanatról a másikra.

Borsodihír: Azokban a virágokban, amiket ma képes elkészíteni, rengeteg idő és tapasztalat sűrűsödhet.
Vadnayné Anna: 15 éven keresztül voltam gyesen a három fiaimmal, ez idő alatt sok-sok gyakorlással, szorgalommal és kitartással tanultam meg a fafaragást. Megerősödött a kezem, csiszolódott a technikám és nem utolsó sorban egyre több örömöt leltem az alkotásban.

Borsodihír: A technikában rejlik az egyediség?
Vadnayné Anna: A virágaink mindig egyediek és különlegesek voltak. Soha nem ragasztottunk, tüzeltünk, mindig egy darab fából, pásztorlegyező technikával dolgoztunk. Arra törekedtünk, hogy a turisták saját szemükkel lássák a faragás teljes folyamatát. Így a gyerekek rácsodálkozhattak, mennyi mindent lehet fából elkészíteni, és közben kérdéseket is tehettek föl nekünk, melyekre mindig nagy örömmel válaszoltunk.

Borsodihír: Türelem rózsát, illetve favirágot terem. De mennyi kell belőle?
Vadnayné Anna: Rengeteg, ezért aki hasonlóval akar foglalkozni és türelmetlen, bele se kezdjen. Ez az a folyamat, amit nem lehet időre csinálni. Minden virág más és más, mint ahogy nincs két egyforma fa sem. Ezért mondhatom, hogy amilyen változatosak a virágok a természetben, olyan változatosak az én virágaim is.

Borsodihír: Az alapanyagon is sok múlhat.
Vadnayné Anna: A faragáshoz nagyon szeretek puha fát használni, mert ezzel könnyebb dolgozni. Erre nekem a legjobban a fűzfa vált be. Ez az a fa, ami könnyen faragható, szép fehér színű és minden vízparton megtalálható.

Borsodihír: Az alkotás folyamata összetett dolog, hogyan születik meg a nyers fából a kész színes virág?Vadnayné Anna: Természetesen sok dologból áll össze a folyamat, aminek a végén a kész virágot kiadom a kezemből. Nem elég kibontani a fából a virágot, azért az alapanyagért el kell menni, meg kell érlelni, elő kell készíteni, a szerszámokat hozzá meg kell élezni, a festéket le kell szűrni. Eléggé összetett munka az enyém. A festéshez vízfestéket használok, mert ez a legolcsóbb és könnyen beszerezhető.

Borsodihír: Az alkotómunka a dolog egyik oldala, az érzelmi a másik. Nem csak a vásárlóknak fontosak ezek a virágok.
Vadnayné Anna: Így van. Édesapám halála után nekem kell ezt a hagyományt tovább vinnem és mindent megteszek azért, hogy ne hozzak rá szégyent. Nehéz helyzetben voltam, nem volt kitől tanácsot kérnem a szakmai dolgokban. Éppen ezért nagyon hiányzik a mai napig is. Örültem nagyon, amikor 2015-ben felhívott egy bácsi telefonon. Szántó Lóránt 91 éves néptanító, aki Boldogon él. Egy újságban látta a munkáimat és elhatározta, hogy felajánlja nekem az egyedi fafaragó szerszámait. Ez óriási megtiszteltetés volt számomra.  Segítségével elmélyíthettem a tudásomat a késköszörülésében, a festékek és színek helyes használatában, tőle még az általam faragott fák latin neveit is megismerhettem. Egy kicsit apám helyett apám lett és bármikor, amikor kérdésem van, hozzá bátran fordulhatok. Ő mondta nekem egyszer, hogy „Egy ékfaragás bárkivel megtanítható, de a favirág készítés az a fafaragás egyeteme, melyre születni kell”.

Borsodihír: A virágait, díszeit gyakran több száz kilométerre utaztatják a turisták. Bírják a strapát?
Vadnayné Anna: Igyekszem olyan díszeket és kompozíciókat készíteni, melyek könnyen szállíthatók, így a turisták is haza tudják vinni. És mivel a virágok festésére iskolai vízfestéket használok, így évek múlva a vevőim saját maguk is átfesthetik őket. De készítettem már oltárdíszeket templomoknak vagy egyedi asztaldíszeket évfordulókra.

Borsodíhír: Az apai örökséget méltóképpen ápolja többféle módon.
Vadnayné Anna: Ugyanazon a helyen dolgozom, ahol apukám is 20 éven keresztül – a lillafüredi parkban, egy keleti szilfa árnyékában. Télen eljárok bemutatókra: múzeumokba, iskolákba és voltam már a Lillafüredi Palotaszállóban. A virágaimat az Ipar- és Képzőművészeti Lektorátusban zsűrizték, de úgy érzem, az én valódi zsűrim a turisták, akik hazaviszik a virágaimat.

Szárnya Patrícia

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés