Nem a magyar diák buta, hanem a pedagógusa kizsigerelt
A nap híre: a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.
A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között,
ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.
Kéttucat pedagógust kérdeztünk meg, mind egyet állít: Magyarországon a központosított rendszer, a megnövekedett óraszám, a kifizetetlen túlórák, a napi 10-12 órás munkaidő (8 óra az iskolában, a többi otthon), a kettős naplóvezetés, a portfólió és egyéb fölösleges terhek miatt kizsigerelve tartják az órákat. A „rendszer” ráadásul rájuk szabadította az iskolai adminisztrátorrá lealacsonyított igazgatók frusztráltságát.
Van egy ötletünk a döntéshozó uraknak, hölgyeknek. A pedagógust tessék hagyni otthon, nyugodt körülmények között felkészülni a másnapi óráira, mert egy hangos tanári erre nem alkalmas, ezt tessék beszámolni a munkaidejébe, és
szakmai zsűri évente ellenőrizze szigorúan, hogy alkalmas-e a pályára.
Portfóliót vásárolni mindenki tud. Mi is írtunk már megannyi szakdolgozatot pénzért…