A magyar terroristák bombákkal, vascsövekkel kínálták meg a politikusokat

Keddre tűzte ki az elsőfokú ítéletet kihirdetését a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében a Fővárosi Törvényszék.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.

A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, valamint Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. Ezeknél a cselekményeknél senki nem sérült meg, a terrorcselekmények az ügyészség szerint rongálással valósultak meg.

Az eljárás adatai szerint kezdetben felmerült Fidesz-irodák elleni támadás is, de ezt a csoport tagjai ellenezték, és végül az elsőrendű vádlott is arra jutott, hogy "most még ne".

Az egyik vádpont szerint négy álarcos vascsővel véresre verte Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, majd amikor a sértett már az életéért könyörgött, a támadók elvették a pénztárcáját és távoztak. Egy másik vádpont egy székesfehérvári bankautomata felrobbantásáról szól, ahol az ügyészség szerint a terrorszervezet működéséhez, bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetői kör támogatásához próbáltak pénzt szerezni.

Az ügyészség szerint a terrorszervezet cselekményeivel előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előre hozott választásokat kikényszeríteni. A Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadásnak a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítése volt a célja. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek, abban az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.

A vádlottak túlnyomó többsége tagadta bűnösségét, ám volt aki magára és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított például, aki a hatóságokkal együttműködött, a tárgyaláson már tanúként tett társaira terhelő vallomást. Az egyik vádlott beszélgetéseiről pedig többórányi hangfelvétel készült, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.

Az ügyész vádbeszédében tavasszal húsz évet megközelítő fegyházbüntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. Kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása.

Ki Budaházy?

Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és több eljárás folyt ellene. Néhány - az 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett - internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, ám abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.