Tíz éve lógatták fel Szaddam Huszeint

2006. december 30-án az iraki Kázimajnban hajtották végre az egykori elnök, diktátor halálos ítéletét. Regnálása alatt több százezer embert öletett meg.

Az iraki bíróság 2006 novemberében ítélte akasztás általi halálra az 1982-es, 148 halálos áldozatot követelő dudzsaili mészárlás miatt. Beszámolók szerint a kivégzésére a Koránt vitte magával. A kivégzésről készült felvétel szerint – és több szemtanú állítása szerint is – a volt iraki elnök ellenezte csuklya felhelyezését az akasztáshoz, közvetlenül a halála előtt nyugodt volt, iszlám imát mondott, amikor kinyílt alatta a csapóajtó.

A halálbüntetés végrehajtásának tényét a világ országai különbözőképpen fogadták: számos állam üdvözölte a halálhírt, és voltak olyanok is, amelyek elítélték. Az európai országok általában egyetértettek Szaddám bűnösségében, de felemelték a szavukat a halálbüntetés mint lehetséges büntetőeszköz ellen. Az iraki közvélemény kurd és síita része örömhírként értelmezte az eseményt, míg a szunniták gyászba borultak.

Huszeint szülőfalujában temették el; sírhelye a róla elnevezett mecsetben van.

Mi volt a rovásán? 

• Összesen több százezernyi észak-iraki kurd megölése 1986 és 1988 között.
• Kirkuk ágyúzása.
• Az iraki hadsereg Kuvaitból való kiűzését követően kitört dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben.
• A dudzsaili mészárlás, amelyben a város 148 lakóját ölték meg egy Szaddám elleni merényletkísérlet miatt 1982-ben.
• Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba.
• A Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás.
• A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban.
• Kuvait lerohanása 1990-ben.
• Vallási vezetők kivégzése 1974-ben.
• Politikai ellenfelek kivégzése.
• Vallási, világi és politikai pártok üldözése.
• A mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása.