Nézzék az új hungarikumokat!

A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden Kecskeméten a bizottság ülését követően. 

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is – tette hozzá. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is.

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert, a hortobágyi karikás ostort. Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a Felvidéken mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg.