Globális felmelegedés: Trump cáfolta, hogy lenne

Épp az új amerikai elnök beiktatása idején érkezett az Egyesület Államokba a Nyíregyházáról elszármazott, Budapesten élő Lutter Imre. Az egybeesés véletlen, hiszen előadóművész, producer, újságíró, drámapedagógus a Magyar Kultúra Napja alkalmából utazott a tengerentúlra.

S ha már ott járt, megkérdeztük, mi a helyzet odaát.

Lutter Imre: Bár egy kedves régi barátom, Szabó Gábor, Beverly Hillsben élő ügyvéd meghívott, hogy vegyek részt vele a beiktatási ceremónián Washingtonban, de nem fért volna bele az időmbe. Amikor az előadásokat szerveztük, természetesen tudtuk, hogy történelmi pillanatoknak leszünk szemtanúi, hiszen négyévente minden alkalommal január 20-án történik az új elnök beiktatása. És hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem okozott izgalmat a készülődés közepette.

Szabolcsihír: Láttad a beiktatási ceremóniát tévén?

Lutter Imre: Természetesen láttam, érdekelt, hiszen ez egy történelmi pillanat. Váltogatva néztem a CNN, a Fox News, az NBC, a Sky News és a CBS csatornákat, és nagyjából még 18 másik hírcsatornát. Itt, Amerikában a tematikus tévéadók is a saját profiljuk szerint foglalkoznak ilyenkor a témával: az egyik zenecsatorna például vicces szignálokat, klipeket készített Trumpról, egy divatadó a zoknijáig kielemezte nemcsak az új elnököt és a First Ladyt, Barack és Michelle Obamát, de minden egyes vendéget. Melania Trump és Jacky Kennedy között gyakorlatilag így sikerült az egyetlen hasonló tulajdonságot felfedezni, ami nem más, mint egy kék ruha viselete. Engem ez is érdekel persze, ha már a Rúzs és selyem című televíziós műsor alkotóstábjának is részese vagyok. S míg a ceremóniát a TV csatornákon keresztül követtem, addig a demonstrációk egy részével élőben is volt alkalmam találkozni.

Szabolcsihír: Milyen a hangulat, milyen volt a hangulat?

Lutter Imre: Egyrészt forró a hangulat. Mert minden csatorna, minden hírforrás egyfolytában erről, és persze a kaliforniai esőzésről szól most. Az utcán kint vannak azok az emberek, akik nem fogadják el a választások végeredményét, arra hivatkozván (s ez tényleg ritka eset), hogy az ellenfélnek, a demokrata Hillary Clintonnak három millióval több szavazata volt. Itt, Los Angeles belvárosában elég nagy tüntetés zajlik, meg is néztem jó közelről.

Éppen a Larry King által rendelt limuzint sikerült tönkre tennie néhány vandálnak, szétverték és felgyújtották. Nekem egy alkalommal volt szerencsém találkozni az amerikai televíziózás egyik legnagyobbjával, egy forgatás során, már csak azért is kényes az eset, mert egy rendkívül korrekt, figyelmes és kedves emberről van szó, aki maga is demokratapárti, annak ellenére, hogy közeli barátságban vannak Trumppal, s mégsem ért egyet vele.

A tettesek persze nem tudhatták, kinek az autójáról van, szó, de ez lényegében mindegy is, bárkié lehetne... Visszatérve a demonstrációkra: én nem emlékszem, hogy korábban bármelyik elnök ellen ekkora tüntetések zajlottak volna. A republikánusok és a Trump-hívők persze úgy érzik, hogy teljesen felesleges, mert ők sem tüntettek Obama ellen, hanem elfogadták az eredményt, és a tiltakozó akciókat nem alulról jövő kezdeményezésnek, hanem felülről irányított helyzetnek tartják. Én ezt kevésbé gondolom, tudniillik az eredményen ez már semmit sem változtat.

Más szempontból egyébként lanyha a hangulat. Az időeltolódás miatt (Washingtonban az ottani idő szerint délelőtt 9 órakor kezdődött a beiktatási ceremónia) az Államok egy részében eleve arra ébredtek, hogy már nem Obama az elnök, hanem Trump.

Szabolcsihír: Mi az emberek véleménye az új elnökről?

Lutter Imre: Vegyes az új elnök fogadtatása. Aki Trump vagy a republikánusok táborához tartozik, alapvetően változást vár az országban. Ezért volt nagyon találó a "Make America great again" szlogen, amit tudomásom szerint két évvel ezelőtt maga Trump talált ki és védetett le.

Kicsit furcsa helyzet, amikor az ember kézbe vesz egy ilyen szlogennel díszített ruhadarabot, mert miközben Amerika naggyá tételéről szól, aminek egyik leghatározottabb ígérete az állampolgárok munkahelyének védelme, minden egyes darabot Kínában gyártatott le Trump.

Határozott, konkrét intézkedéseket várnak tőle, annak érdekében, hogy több szabadságot kapjon az egyén, az állampolgár, illetve maguk az egyes államok. Érdekes a dolog, mert a republikánusok egy része éppúgy nem fogadta el Trump jelölését, mint a demokraták a megválasztását, azt is mondják, hogy Trump egy harmadik párt részéről lett a republikánusok elnöke. És mielőtt bárki azt gondolná, hogy klasszikus jobb és baloldali programok között dőlt el a csata, Trump a megválasztását épp azoknak az ígéreteinek köszönheti, amik a szövetségi törvényhozást visszaszorítják az egyes államok törvényhozásával szemben, és nagyobb szabadságot adnak az amerikai lakosok kezébe. A jog tekintetében tehát sokkal inkább baloldali, amit hirdetett, mint az Obama által képviselt, a republikánusokat sok esetben mellőző döntéshozatali eljárása, illetve a szövetségi hatalom koncentrációja és a központosítás.

Ami a leglényegesebb kérdés, hogy az amerikai történelemben hosszú ideje Trump az első olyan vezető politikus, aki egyre bizonyosabb, hogy összejátszott a választási kampány során Moszkvával. Az tudniillik, hogy Putyin rezsimje közel egy éve dolgozik azon, hogy ne Hillary Clinton és a demokraták nyerjenek, elfogadhatatlan az amerikaiak többsége számára. (Egyre nyilvánvalóbb az is, hogy Clinton nem hivatalos levelezése is az oroszok kémkedése és kiszivárogtatása révén került az FBI, majd a nagy nyilvánosság elé.) Ha végérvényesen bebizonyosodik, hogy Trump és Putyin ilyen módon közösködtek, az új elnök számára a véget jelentheti, joggal - ahogy itt mondják az emberek.

A demonstrációk másik nagy szító tüze az a stílus, amit Trump képvisel. Egyre többen hasonlítják össze konkrét szituációkban a két elnököt (s ahogy az idő telik, még inkább akadnak majd konkrét helyzetek), és azért az tényleg szembetűnő, ahogy Obama viselkedett a nőkkel, a sajtóval (különösen a vele egyet nem értő kritikusokkal, akiket még személyesen is meglátogatott és nagyrabecsüléssel beszélt munkájukról), a másként gondolkodókkal, és különösen igaz ez a fajta odafigyelés a szociálisan kényes kérdésekben.

Trump a kritikusai szerint képtelen önmagán kívül bárkit szeretni, becsülni, támogatni, ráadásul gyakran érzelmi alapon beszél, s ezért tartanak attól, hogy a döntéseit is hasonlóképp fogja meghozni.

Amikre leginkább figyelnek az emberek, az a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása mellett az "Obama Care" néven elhíresült társadalombiztosítási, egészségbiztosítási reform visszavonása. Az Obama által keresztülvitt egészségbiztosítási rendszer azoknak is elérhetővé tette a gyógykezelések, a kórházi ellátások igénybe vételét, akik ezt nem tudták megfizetni. Ez tehát egyfajta közteherviselés, és annak révén az állami újraelosztó rendszerben erős szociális intézkedés is volt, ami a szolidaritás elvén alapult. Viszont akárhogy nézzük, államilag kötelezővé vált az eddig választható valamennyi egészségügyi ellátás biztosítása. Nos, ennél ígért sokkal nagyobb szabadságot Trump. Azt, hogy visszaadja az egyén döntési jogát afelett, hogy szüksége van-e egyik vagy másik egészségügyi szolgáltatásra, s csak azután fizessen, ami kell neki.

Trump hangzatos ígérete volt a munkahelyteremtés, de sokan épp azért nem hisznek neki, mert milliárdos üzletemberként maga is Mexikóba szervezte ki a gyárait, sok esetben magukat a cégeit és a munkákat is, hogy olcsóbb legyen a foglalkoztatás és ne az Egyesült Államokban adózzon. Ráadásul, ahogy a demokrata pártiak mondják, ha amerikai munkahelyeket teremt, az jó a munkanélkülieknek, de kevesebb marad az amerikai cégeknek, hiszen jóval drágább lesz a foglalkoztatás, miközben az előállított áruk értékesítési ára is jóval magasabb lesz, ami pedig épp az amerikai átlagembert sújtja majd.

Visszatérő téma még a környezetvédelem, de ebben már maguk a Trump-hívek is nagyon megosztottak: fogalmuk sincs, igaz-e a globális felmelegedés vagy sem, hiszen az új elnök maga "cáfolta, hogy lenne", néhány tudós maga mellé állításával. Ez azért elég viccesen hangzik így.

Lényeg a lényeg: a polgárok egy része Obama politikájának híve, és a demonstrációk is a humanitás, az egymás iránti felelősségvállalás felé irányítják a figyelmet, ám nem mindig jó eszközökkel; míg a Trump-hívek a szabadságjogaik bővítését várják, és tetszik nekik, hogy egy eddig nem ismert stílus, egy kemény és büszke attitűd vezérli az új elnököt. Ez a stílus viszont a republikánusok körében is sokaknál kiverte a biztosítékot, ezért tartanak többen attól, hogy bármilyen intézkedést is hoz majd Trump, a stílusa miatt akár meg is bukhat a politikája.

Szabolcsihír: Mi a mostani utazásod célja?

Lutter Imre: Az utazásom célja kettős. Egyrészt a Magyar Kultúra Napja alkalmából két meghívásnak teszek eleget, és az Ócska keringő című önálló versszínházi előadásomat mutatom be West Hollywoodban és San Diegoban. Emellett a Magyar Versmondók Egyesülete részéről tárgyalok új, költészeti, zenei és versszínházi produktumok turnéjának lehetőségéről a tengerentúlon, hogy az amerikai magyar diaszpórában a legfontosabb összekötő erő, a magyar nyelv, a megszólaló, színpadra állított költészet klasszikus és modern előadásait házhoz vihessük a kint élő magyarságnak, és megismertessük a másod-, illetve harmadgenerációs, sok esetben magyarul már nem beszélő amerikai magyarok körében.

San Diegoban egy hirtelen jött betegség miatt végül a versszínházi előadás helyett egy rendhagyó irodalomórát és interaktív beszélgetést tartottam "Megszólaló költészet" címmel a városi Hölgyklub kibővített, urak által is látogatott találkozóján.

A mesés Balboa Parkban, sok apró gombaház között található, Márai Sándor fája és padja mellett egy kicsinyke házikó, ami a Hungarian House nevet viseli. Kis magyar könyvtárral, kalocsai, matyó és egyéb magyar kézműves alkotásokkal, ereklyékkel, és rendkívül kedves, értelmes és művelt közösséggel.

Jó volt hozzájuk ellátogatni újfent, még ha némi viszontagsággal is járt a mostani misszió: először én lettem beteg, amiatt kellett elmondani az eredetileg tervezett előadást, majd ott tartózkodásom alatt, épp az új előadás előtti éjjelen feltörték a bérelt autómat és ez okozott nem kevés kellemetlenséget és plusz szervezést nekem és a Magyar Ház vezetőjének is, aki segíteni próbált.

West Hollywoodban az Ócska keringő című versszínházi előadásomat láthatta a közönség. Az előadás anyagát elsőként Kaliforniában hallgathatták meg az érdeklődők hangoskönyv formájában. Nagy jelentőségű, hogy az úgynevezett "standing ovation", vagyis az előadás végén az állva taps során négyszer, tiszta szívből tapsoltak vissza, s a közönség soraiban ülő kamaszok is azt mondták: ez jó volt. Versek esetén kint élő magyaroknál ez nem kis dolog, azt gondolom.

Szabolcsihír: Mekkora siker a mostani turné?

Lutter Imre: A turné nagyon sikeres, mert két célt sikerült elérni: a magyar nyelv ápolása, a magyar emberek összekovácsolása mellett az együttgondolkodás, illetve az újszerű versszínházi trendek képviselete révén a magyar kultúra nagyon fontos szegmensének, a klasszikus mellett a kortársköltészet és annak színpadi megszólaltatása, a kulturális identitás erősítése is megvalósult. Ezúttal egyedül utaztam ide, de nem vagyok egyedül, mert nagyon sok barát, kulturális szövetséges, a szabadidejét önként feláldozó ember vesz körül. Elsősorban a Kárpátok Magyar Táncegyüttes vezetői, Varsányi Csaba és Betty, vagy a kiváló szervező, Anna Lynn Reeves ilyen emberek, vagy Magyar Zsolt és Erdei Gábor, Szoboszlai Sándor, a Dél-Kaliforniai Magyar Színház alaptója és Antal Tímea, akiknek a munkája a magyar kultúra amerikai életben tartásának alapja, nélkülük ez nem működne. Akárcsak Dobell Adrien és Pereházy Miklós, a két nagyon fontos kaliforniai összefogó erő nélkül.

Önmagában is siker, hogy az Ócska keringő című előadás hanganyaga a Kávészünet zenekarral közösen egy rendkívül igényes válogatás formájában megjelent, és a limitált példányszámú amerikai kiadást remélhetőleg kereskedelmi forgalomba kerülő magyar kiadás követheti. Erről hazaérkezésem után tárgyalunk.

A szakmai sikerek mellett egy személyes élményt is hadd osszak meg, mert nagyon meghatározó. Mivel ő maga és én is, mindketten elég elfoglalt emberek vagyunk, talán két év után találkoztam újra egy régi barátommal Hollywood mellett, Beverly Hillsben. Hozzám hasonlóan maga is becsüli és gyűjti a valódi értékeket, ereklyéket. Az egyébként személyesen, névre szólóan neki címzett Kennedy levelek, vagy a családjuk Roosevelttel és feleségével folytatott levelezései mellett megnézhettem, kezembe vehettem a Függetlenségi Nyilatkozat egyik piszkozati oldalát, Benjamin Franklin saját kezűleg írt és javított szövegváltozatával, vagy George Washington eredeti gyermekkori, általános iskolai bizonyítványát. Felemelő érzés.

Egy éven belül ez a harmadik ilyen utam, és a mostani amerikai látogatás is sikeres mind kulturális, mind társadalmi szempontból. Abban bízom, hogy a jövőben a Magyar Versmondók Egyesülete, újabb művészkollégákkal karöltve, a magyar kultúra még szélesebb skáláját tudja házhoz vinni az Egyesült Államok és Kanada magyarságának, és a magyar kultúra iránt érdeklődő amerikai közönségnek.