Papnak szánták, erre egy ország szívét rabolta el

Koncz Gábor Mezőkeresztesen született 1938. július 8-án. Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész és Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1959 és 1963 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Két évig vidéki színházakban játszott, ám filmszerepeinek köszönhetően az egész ország megismerhette. Előnyös fizikai adottságokkal rendelkező, határozott, közvetlen személyiség, színpadi és filmszerepeiben azonban hitelesen formált meg egyéniségétől távolabb eső figurákat is. Erőteljes, nagy jellemformáló erővel rendelkező színész.

Két lány édesapja.

Tímár Éva és Koncz Gábor

Édesapja papnak vagy orvosnak szánta, ám előbbi pályától a cölibátus riasztotta el, utóbbitól pedig az, hogy nem bírja a vér látványát. A színészi pálya iránti érdeklődése a mezőkövesdi kollégiumban támadt fel. Az intézmény igazgatója egy Kisfaludy-darabban rábízta a király szerepét. Koncznak sikere lett, ami döntő szerepet játszott abban, hogy a színi pályát választotta hivatásául. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1962-ben elkezdett filmezni.

Főbb filmszerepei

Egy szerelem három éjszakája, Gyula vitéz télnen-nyáron, Háry János, Bors, A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, A törökfejes kopja, Kisváros, Honfoglalás, Barátok közt.