Hirdetés

Lenin, a szoknyapecér

civishir.hu

2016.06.18. 15:08

Lenin, a szoknyapecér

Lássuk a tényeket!

Hirdetés

Lassan száz éve már annak, hogy Lenint eltemették, a bolsevik puccs vezérének alakja azonban Faust Mefisztójához hasonlóan máig nem hagyja nyugodni az utódokat. Míg Oroszországban egyre többen az eltemetését sürgetik, addig Japánban egy kozmetikai cég reklámarca, Hollywoodban pedig azon versenyeznek, hogy ki játssza el a világproletariátus vezetőjéről készülő film főszerepét. Lássuk a tényeket!

Vlagyimir Iljics a komszomolisták szemében a jóságos nagyapó figuráját öltötte. A munkások és a parasztok a nép felszabadítóját látták benne, míg a cári kormány az agresszort, a forradalmárt. Mauzóleumáról hallott az utolsó iskolás is, életútja azonban egyre inkább a ködbe vész. A kommunizmus éveiben tudatosan tartották homályban életének bizonyos részleteit, míg ma azért nem foglalkoznak vele, mert már nem igazán érdekes. Pedig sokan nem is gondolnák, hogy a „lánglelkű forradalmár” szépen felépített alakja mögött egy szenvedélyes férfi rejtőzik. Annak idején a fáma az illendőség kedvéért csak Nagyezsda Krupszkajával, Lenin egyetlen feleségével és első barátnőjével foglalkozott. Azt csak kevesen tudhatták, hogy megismerkedésükkor az ifjú Uljanov párhuzamosan Nágya barátnőjének, Apollinarija Jakubovának is csapta a szelet, s a két nő között állítólag az döntött, hogy a börtönben csak Krupszkaja látogatta meg Lenint, akinek a házassága idején is volt egy nagy szerelme.

A szintén a mozgalomban megismert Inessza Armandról már sokan suttogtak, sőt az általánosan elfogadott vélemény szerint ez a viszony ihlette meg a másik bolsevik feminista „vörös grófnőt”, Alekszandra Kollontajt, aki A nagy szerelem című művében regényesítette meg Armand és Lenin szerelmét. Inessza nemcsak arisztokrata volt, de francia származású is, Élisabeth d’Herbenville-ként látta meg a napvilágot, s apja halála után került a moszkvai rokonokhoz, majd 20 évesen feleségül ment a textilgyáros Alekszandr Armandhoz. A gazdag nők élete azonban túlságosan unalmasnak bizonyult, s izgalomra vágyott. Előbb férje öccséhez költözött, ám nemcsak a szabad szerelem, hanem a bolsevizmus eszméje is elragadta. Egy párizsi útján 1909-ben ismerkedett meg Leninnel, aki első látásra beleszeretett. Az ekkor 39 éves bolsevik vezér már 11 éve volt házas, a szíve azonban Inesszáé lett. Senkihez nem írt olyan sok levelet az első világháború idején, mint hozzá. Krupszkaja tudott a viszonyról, Inessza ennek ellenére a barátnője lett. A „forradalom” győzelme után azonban finoman a férje értésére adta, hogy ideje véget vetni ennek a kapcsolatnak. Lenin és Armand formálisan szakított is, a szerelem azonban tovább lángolt. A kolerában 1920-ban meghalt Inessza koporsóját Lenin személyesen kísérte a Kurszki pályaudvartól a Szakszervezetek Házáig. Armandot a Vörös téren temették el. Alekszandra Kollontaj egy későbbi interjúban úgy emlékszik, hogy Inessza temetésén Leninre nem lehetett ráismerni, s azt hitte, hogy mindjárt összeesik. A romantikus természetű Kollontaj úgy vélte, hogy Armand halála után Leninnek nem volt ereje tovább élni. Inessza halála meggyorsította a betegség kifejlődését, ami aztán a sírba vitte.

Sokan tudni vélik, hogy e szerelemnek gyümölcse is lett. A litvániai Marijampoléban például biztosak abban, hogy az 1944-ben a harcokban elhunyt, s a város temetőjében nyugvó Andrej Armand apja valójában Lenin. Andrej azonban ötéves volt, amikor Inessza megismerkedett a bolsevik vezérrel. Mások ugyanakkor állítják, hogy Inessza és Lenin közös gyereke Alekszandr Steffen néven Svédországban van eltemetve.

Valójában ennek már nincs jelentősége, a legendák azonban rávilágítanak arra, hogy a szovjet idők álszent kirakata mögött a bolsevik vezetők szinte a mai rocksztárokhoz hasonló szerelmi életet éltek. Az már más kérdés, hogy a szovjet cenzúra szigorú felügyelete alatt életrajzíróik nem ezt a szenvedélyt domborították ki.

Szalmási Nimród

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés

Ez is érdekelheti

    Hirdetés