Hinné, hogy 340 ember lakik egy falusi házban?
Elhiszi, hogy 341-en élnek egy vidéki házban? Amely egyébként lakhatásra alkalmatlan? Több nyomozás is indult az elmúlt időszakban megyénkben amiatt, hogy honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek nagy számban jelentkeztek be magyarországi ingatlanokba.
Ám eszük ágában sem volt itt lakni, leginkább szerették volna igénybe venni az itteni társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A Szabolcsihír fiktív lakcímbejelentésekkel kapcsolatos érdeklődésére dr. Szilágyi László, a megyei főügyészség sajtószóvivője közölte: az elmúlt időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több nyomozás is indult amiatt, hogy honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek nagy számban jelentkeztek be magyarországi ingatlanokba, azaz lakcímet létesítettek ezeken a helyeken, noha már a bejelentkezéskor sem volt olyan szándékuk, hogy ott éljenek, illetve azóta sem tartózkodnak az ingatlanokban.
Ilyen esetben a bejelentkezéshez hozzájáruló tulajdonos és az ingatlanba bejelentkező személy is bűncselekményt követ el,
hiszen a lakcímkártya valótlanul tartalmazza a polgár lakcímét. Ez közokirat-hamisítának minősül, amelyért három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A rendőrség 21 nyomozást indított ezideig ilyen fiktív lakcímbejelentések miatt, és összesen több mint 1400 honosított állampolgárnak a fiktív bejelentkezését vizsgálja a nyomozó hatóság.
Az elrendelt nyomozások száma folyamatosan változhat, de naprakész kimutatást nem vezet az ügyészség ezekről az ügyekről.
Kíváncsiak voltunk, melyik településeket érintik ezek az ügyek, de azt a szóvivő a nyomozás érdekire tekintettel nem közölhette.
Amennyiben egy lakásba többen is bejelentkeztek, akkor az eddigi nyomozások tapasztalatai szerint azt lehet elmondani, hogy a szállásadó (legtöbb esetben a tulajdonos) aláírta a lakcímbejelentő lapokat, azaz hozzájárult a bejelentkezéshez.
Éppen ezért a szállásadó/tulajdonos részese elkövetője lehet a közokirat-hamisítás bűntettének, amennyiben tisztában volt azzal, hogy olyan személy létesít az ingatlanon állandó lakcímet, aki egyébként életvitelszerűen nem kíván ott tartózkodni.
A lakcímbejelentéseket a járási hivatalok okmányirodáiban intézik. A nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúja esetén vizsgálja azt, hogy az eljáró hivatalos személyek érintettek-e az elkövetésben. Erről bővebb információt szintén a nyomozások érdekire tekintettel nem adhatott Szilágyi László.
Csak egy lakcím lehet!
Magyarországon a polgároknak egy lakcíme lehet, ami azonos azzal a hellyel, ahol életvitelszerűen élnek (pl. lakás, családi ház, szociális otthon). A lakcímet úgy létesíthetünk, hogy az okmányirodában az adott ingatlanra bejelentkezünk. Ekkor kiállítják a lakcímkártyát, a polgár adatai pedig bekerülnek az országos lakcímnyilvántartásba. A saját tulajdonában lévő lakásba a tulajdonos szabadon bejelentkezhet, ugyanakkor engedélyt adhat másoknak is arra, hogy a lakásába bejelentkezzenek, ott lakcímet létesítsenek. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az így bejelentkezett személyeknek életvitelszerűen az adott lakásban kell élniük.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán
több mint 10 ilyen ügyben indult már nyomozás, például nyugdíj, családi pótlék és gyermekellátási támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt.
A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség tavaly vádat is emelt az első ilyen ügyben, melynek lényege szerint a fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező, de ténylegesen Ukrajnában élő vádlott 20 hónapon át vett igénybe családi pótlékot és gyermekgondozást segítő ellátást, összesen 814 ezer forint érkezett a számlájára, azaz ennyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Nem vették észre?
Fentebb már írtuk, hogy a lakcímbejelentéseket a járási hivatalok okmányirodáiban intézik. Amikor a lakcímkártyát kiállítják, a polgár adatai pedig bekerülnek az országos lakcímnyilvántartásba. Jogosan merül fel a kérdés: hogy nem tűnik fel senkinek, hogy az adott ingatlanban már több százan laknak. Erre a következő választ kaptuk: a nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúja esetén vizsgálja azt, hogy az eljáró hivatalos személyek érintettek-e az elkövetésben. Erről bővebb információt a nyomozások érdekire tekintettel szintén nem közölhetett a szóvivő.
