Mikor lehet szükség neurológusra? 

szabolcsihir.hu

2021.09.17. 18:24

Mikor lehet szükség neurológusra? 

XXX

Hirdetés

Hirdetés

Mi a feladata a neurológusnak? Milyen tünetek esetén érdemes szakemberhez fordulni? Milyen lépésekből áll a neurológiai vizsgálat? Milyen kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség? Mutatjuk a válaszokat!

A neurológus hatáskörébe tartozik a központi és a környéki idegrendszer. Ez azt jelenti, hogy neurológushoz lehet fordulni többek között fejfájással, szédüléssel, remegéssel, gerincfájdalmakkal és mozgászavarokkal. Továbbá ide tartozik még az izmok gyengülése, a járásproblémák, valamint a beszédzavar is.

A fizikális vizsgálat során is pontos információk kaphatóak

Gyakran előfordul, hogy az alvászavar, a memóriazavar, illetve a depresszió hátterében is idegrendszeri problémák állnak. Szóval ilyen esetekben is segíthet a neurológus. A szakember a vizsgálat első lépéseként tisztázza a panaszokat, a fennálló tüneteket. Továbbá felveszi az anamnézist, vagyis a pontos kórelőzményt. 

Ezután következik a mentális vizsgálat, amelynek során egyszerű kérdéseket tesz fel az orvos, ezek segítségével a mentális állapotot ellenőrzi. Végül pedig a fizikális vizsgálatra kerül sor, ahol tetőtől talpig alaposan átvizsgálja a pácienst a szakorvos. 

Kiegészítő vizsgálatokkal is lehet pontosítani a diagnózist

Már a fizikális vizsgálat során is pontos információk kaphatóak a idegek, a gerincvelő, valamint az agy esetleges megbetegedéseiről. Az alapos neurológiai vizsgálat akár egy órát is igénybe vehet. 

A neurológiai vizsgálat előtt nincs szükség előkészületre, csupán arra kell figyelni, hogy a páciens minden korábbi leletet elvigyen magával. Még a korábbi, jelentéktelennek tűnő leleteknek is fontos szerepük lehet. Széles körű tudással és szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvosokhoz kérhető időpont a Belvárosi Orvosi Centrum oldalán.

Genetikai vizsgálatra is sor kerülhet

A fizikális vizsgálatot követően, kiegészítő vizsgálatokkal is lehet pontosítani a diagnózist. Kiegészítő vizsgálatként kérhető például CT, MR, fMR, EEG, ENG és EMG. CT-re agyi katasztrófa, stroke, illetve agyvérzés gyanúja esetén lehet szükség. MR akkor kellhet, ha még informatívabb eredményre van szükség. Ez a vizsgálat nagyobb felbontású képet eredményez. Az fMR során pedig működés közben tudja vizsgálni az érintett idegrendszeri területeket a szakorvos. Az EEG-vel az agy elektromos működése vizsgálható. Az ENG-vel pedig a környéki idegeké, míg az EMG-vel az izomzaté. Bizonyos esetekben genetikai vizsgálatra is sor kerülhet, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a tünetek hátterében genetikai okok állnak. 

Sokan keverik a neurológia és a pszichológia szakterületét. A legegyszerűbben úgy tehető különbség köztük, hogy a neurológusok az idegrendszer azon rendellenességeivel foglalkoznak, melyek testi tüneteket is okoznak. A pszichológusok pedig azokkal az idegrendszert érintő betegségekkel, melyek testi tüneteket nem okoznak.

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés