Virág Barnabás még magasabb magyar inflációról beszélt

„Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk" – fogalmazott Virág Barnabás augusztus 10-én. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában megjegyezte, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.
Itthon azonban még két, az utóbbi hónapokban felmerült újabb szempontot figyelembe kell venni az infláció mértékének becslésénél – folytatta. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. 

Virág Barnabás közölte: a másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak. 

A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz. A jegybank becslése szerint, ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik.

– Az infláció mértéke egyébként nem azonos mértékű Európa országaiban, hanem kelet felé növekszik. „Virtuális vasfüggönyt” lehet látni, Kelet-Euróbában 13-17, a balti országokban 20 fölötti az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, de „csak” 8-9 százalék

– mondta a jegybankár, aki szerint őszre nagyon komoly kockázata van a globális recesszió kialakulásának. Még tovább menve úgy fogalmazott, hogy speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak. Európa ennek kifejezetten kitett – hangsúlyozta.