Csütörtökön minden Krúdyról szól Nyíregyházán
Október 19-én egész nap a város híres szülőöttére, Krúdy Gyulára emlékeznek Nyíregyházán. Számos programmal várják az érdeklődőket a „Krúdy Napon”.
Szülőházánál, iskolájánál, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumnál, a Bessenyei téren lévő szobránál koszorúzási ünepséget és megemlékezést tartottak délelőtt, délután egyre pedig a Jósa András Múzeumba, interaktív foglalkozásra várják az érdeklődőket. Címe: Hova megyünk Gyula úr? Ugyanitt két órától: „Töltsön egy órát Krúdy Gyulával fejedelmeink mesés kincsei között”.
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban délután 1-kor rendhagyó Krúdy kiállítás nyílik, fél négytől pedig „A hóember szeretője” címmel lírai játékra várják a közönséget.
„Én mindig az voltam, aki ma. Magyar író.” – a Krúdy Gyula emlékkiállítás délután ötkor nyílik a Váci Mihály Kulturális Központban.
Krúdy és Fábri – ez már a Krúdy Gyula Art Mozi programja, kezdés negyed 6-kor.
Nyíregyháza büszkesége
Krúdy Gyula Nyíregyháza szülötte (1878. október 21. - 1933. május 12.) bár már fiatalon máshol élt és alkotott, de szívében soha nem hagyta el Nyíregyházát. Erről tanúskodnak az írásaiban folyton-folyvást felbukkanó nyírségi történetek és emberek. Szerette ezt a várost és büszke volt származására.
Krúdy Gyula emléke becses a nyíregyháziak számára. Erről tanúskodik – többek között – a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, az utca, a sóstói vígadó, vagy színházunk kamaraterme. Szelleme és munkássága helyi érték – hungarikum. Krúdy Gyula irodalomtörténeti munkássága része a Nyíregyházi Települési Értéktárba felvett nemzeti értékeknek.
2011-től áll a Kossuth téren a „Papok padja”, ami mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Krúdy 1924-es „A nyíregyházi ember” című novellájában ugyanezen a helyen állt a nevezetes utcabútor.
A tiszteletadás része az is, hogy Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a város, amit Krúdy Tímea vett át a Móricz Zsigmond Színházban, a „Tirpákia Tündérkert” díszelőadásán.