Kinyithat a nyíregyházi milliárdos szolnoki műtrágyagyára

Üzemelhet a Bige Holding szolnoki műtrágyagyára, miután a Fővárosi Törvényszék másodfokon is jóváhagyta a holding jogvédelem iránti kérelmét a katasztrófavédelem határozatával szemben, amely azonnali hatállyal felfüggesztette az üzem működési engedélyét. A másodfokú döntésről a törvényszék sajtóosztálya kedden tájékoztatta az MTI-t.

[Beillesztett cikk: Tovább bonyolódik a Bige-ügy]

Az ügy előzménye, hogy a Bige Holding Kft. szolnoki műtrágyagyárának működési engedélyét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonnali hatállyal visszavonta, mert a hatóság szakemberei ismételten hiányosságokat tártak fel az üzemben, emiatt ott szerintük a biztonságos működés feltételei nem adottak a hibák igazolt kijavításáig. A gyár tulajdonosa a termelést leállította, de a döntéssel szemben bírósághoz fordult.

[Beillesztett cikk: Debrecenben kapott mentőövet a nyíregyházi milliárdos ]

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyt adott a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének, és elrendelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatának halasztó hatályát, a hatóság döntése ellen indított per jogerős befejezéséig. Az igazgatóság a döntéssel szemben fellebbezett, azonban most másodfokon is jóváhagyták azt. 

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint megfelelő volt az elsőfokú bíróság érvelése: a hatóság határozata és a közigazgatási iratok tartalma alapján

nem lehetett megállapítani személyi sérülés, veszélyes anyag környezetbe kijutása, környezetkárosodás valós veszélyét, a gyár bezárása pedig súlyos hátrányt okozna a felperesnek és munkavállalóinak. Egy folyamatos működésre tervezett üzem leállítása esetén a termelés kiesése jelentős anyagi hátránnyal jár

- írták.

A másodfokon eljáró törvényszék rámutatott arra, hogy a halasztó hatály elrendelésekor az elsőfokú bíróság azt mérlegeli, hogy a közigazgatási cselekmény végrehajtásához fűződő közérdek, valamint a végrehajtás által okozott fenyegető hátrány elhárításához fűződő felperesi magánérdek ütközésekor az adott helyzetben melyik védelme jelent kisebb hátrányt.

A bíróság a mérlegelés során nem lépheti át a támadott határozat tartalmát: amennyiben magából a támadott határozatból indokolhatóan nem derült ki, hogy veszélyes anyag jutott a környezetbe, vagy hogy személyek vagy környezet egyéb más módon veszélyeztetve lenne, az utólag nem pótolható.

A határozat kizárólag az óleumtorony és a cirkulációs tartályok tekintetében tartalmazott kötelezést, a határozatból ezek vonatkozásában

nem volt megállapítható életre, környezetre vonatkozó veszély.

A másodfokú bíróság azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte-e a határozatban megfogalmazott kifogások alapján az azonnali jogvédelem elrendelésének indokoltságát. A fellebbezés keretében azt kellett volna az alperesnek alátámasztania, hogy a határozatban feltárt kifogásokból eredően személyek vagy környezet veszélyeztetettsége fennáll-e, de a fellebbezésben foglaltak a határozatban nem szereplő körülményekre hivatkoztak - írták.