Fülöp Erik nekiment a nyíregyházi bíróságnak

A Nyíregyházi Járásbíróság 1 év – végrehajtásában - 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki egy tiszanagyfalui férfire, miután az ittas állapotban bántalmazta, majd egy bálamadzagból készített hurokkal a gerendára akasztotta egyéves tacskó kutyáját. A férfi ezt követően az elpusztult állatot egy zsákba tette, majd egy közeli ingatlan udvari árnyékszékébe rejtette.

Fülöp Erik, a Mi hazánk parlamenti képviselője nyílt levelet tett közzé, amelyben az enyhe ítélet miatt kéri számon a nyíregyházi bíróságot. Az ugyanis két év felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki az állatot kegyetlenül kivégző férfira.

Az újabb, méltatlanul gyenge súlyú ítélet számos kérdést vet fel a jóérzésű emberekben, és országgyűlési képviselőként bennem is. Nem látják a tisztelt bíróságok, hogy mekkora a társadalmi nyomás annak érdekében, hogy az állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak? Nem érzik, hogy ezeknek az ítéleteknek semmilyen visszatartó erejük sincs? Miért nem hajlandók végre példát statuálni? Minek kellene még az állatok sérelmére megtörténnie ahhoz, hogy letöltendő szabadságvesztés büntetést szabjanak ki az elkövetőkre?

- írja Fülöp Erik, aki szerint vannak kutatásokat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az állatkínzások és az emberek elleni erőszakos bűncselekmények között egyértelmű összefüggések vannak. Példaként említi Vetter Szilvia, a Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék munkatársa 2019-ben, az "Állatkínzás és emberekkel szembeni erőszak: közös alapokon" című előadását, amely rámutatott:

az állatkínzás előrejelző, ok-okozati összefüggéseket mutató jelenség, amely utalhat a már megtörtént bűncselekményre, a jövőbeni elkövetésre, valamint az egyén múltjában rejlő abúzusra.

Mit jelent mindez? Azt, hogy amennyiben a Tisztelt Bíróságok az állatvédelmi törvényben rögzített, maximálisan kiszabható három éves szabadságvesztéssel sújtják az állatkínzókat, nem csak visszatartó erőként jelenhet meg a letöltendő szabadságvesztés esélye, de jó eséllyel meg tudják akadályozni az emberek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények egy részét is, véli Fülöp Erik, aki országgyűlési képviselőként tisztában van azzal, hogy a jelenlegi állatvédelmi szabályozások nem eléggé szigorúak, de még így is lehetőségük nyílik a bíróságoknak a három éves letöltendő börtönbüntetés kiszabására. Tesssék alkalmazni! - zárta sorait a Mi Hazánk politikusa.