Betonstop! Sóstó fáiért demonstráltak a nyíregyházi zöldek

Szabolcsihír

2020.10.17. 20:19

Betonstop! Sóstó fáiért demonstráltak a nyíregyházi zöldek
A kiserdő útjában áll a beruházásnak (Fotók: Szabolcsihír)

Az egymilliárdos szökőkút építése ellen már nem ez az első fellépésük.

Hirdetés

Hirdetés

Nem kedvezett az időjárás a zöld akciócsoport október 17-ére hirdetett rendezvényének, melynek célja az volt, hogy a résztvevők elmondják a véleményüket a Sóstóra tervezett, egymilliárdos szökőkútról, és élőlánccal átöleljék azt a kiserdőt, amely a projekt áldozatául fog esni. Habár a demonstrációt a szökőkút építésével érintett területre tervezték, oda is kértek engedélyt, ám a kezelőtől, a Sóstó-Gyógyfürdő Zrt-től nem kaptak rá engedélyt, hivatkozással arra, hogy az magánterület. A hol szemerkélő, hol sűrű esőben 150-en jöttek el, hogy kinyilvánítsák: Sóstón legyen betonstop.

Racskó Tibor, az esemény házigazdája – aki ugyan nem tagja, de támogatója a Zöld Akciócsoportnak - előrebocsátotta: nem politizálni gyűltek össze, vagyis de! Ám nem „pártpolitizálni” akarnak, hanem várospolitikával, zöldpolitikával foglalkozni. Az összejövetel célja nem a kormányváltás, nem a városvezetés megdöntése - mondta. Azért tartotta ezt fontosnak leszögezni, mert már ilyen támadást is kaptak.

Szívünkből egy darab

A cél: felhívni a figyelmet a zöldfelületek védelmére. Sóstó mindenki szívéből egy darab. A zöld akciócsoport kérdőívét 1020-an töltötték ki, reprezentatívnak is mondható. A válaszadók 90 százaléka ellenzi a szökőkút megépítését a tervezett területen. Azt is elmondta: szeretnék elérni, hogy szülessen meg Nyíregyháza „zöldkoncepciója”, készüljön egy átfogó terv az élhető Nyíregyházáért, és addig ne történhessenek meg olyan beruházások, amelyek ezt veszélyeztetik. Ne a gombhoz varrják a kabátot.

Nem sipákolni, tenni!

Öt frusztrált családanya tavaly novemberben találkozott egy környezetvédelmi megmozduláson, ennek eredménye a zöld akciócsoport - mondta Kondorosi Gitta, a Zöld Akciócsoport egyik alapító tagja, aki hozzátette: hosszas eszmecserék után eljutottak odáig: nem „sipákolunk” tovább a helyi állapotok miatt (szemét, füst, szennyezett levegő), hanem a tettek mezejére lépünk. Csatlakozott még két férfi a csapathoz, és heten lettünk, mint a gonoszok.

Hivatalosan januárban alakultak. A csoport pártfüggetlen. A természeti értékek megóvása, az egészséges életfeltételek biztosítása felülírja minden párt érdekeit – fogalmazott. Direkt nem hoztak létre alapítványt, hogy pénzzel se kelljen foglalkozni.

Már több sikerrel büszkélkednek:

  • februárban Debrecenben egy tárgyaláson vettek részt, melynek témája a Sóstói-erdő 10 éves terve volt. Sikerült elérni, hogy a tarvágásra ítélt erdőterületeken a fák jelentős része megmaradjon.
  • márciusban a Család utcára tervezett – már átadott – körforgalom környezetében minden fát ki akartak várni, egyharmadát sikerült megmenteni.
  • a pandémia miatti karantén idején, márciusban bezárt hulladékudvarok közül egyet sikerült rövid időn belül kinyittatniuk.
  • áprilisban elérték, hogy Nyíregyháza közgyűlése rendeletben tiltsa meg az avarégetést. Ezzel az országban az elsők közé kerültünk. Az avarégetés egyébként 2021-től már országosan is tilos.

Szerették volna elérni, hogy fészkelési, költési időben ne vágjanak ki fát, ne vágjanak le ágakat. Sajnos, akik osztották a véleményüket, sem álltak melléjük.

Nem a fejlesztések ellen

Hangsúlyozta: nem a fejlesztések ellen, hanem a fákért harcolnak. A Sóstói fák a város kincsei. Főleg egy olyan városnak, amelyik zöld városnak hirdeti magát, fontos lenne, hogy megalkossa zöldfelületi koncepcióját. Annyit sikerült elérni, hogy a város nyitott a párbeszédre.

Nem a városvezetésbe szeretnénk beleszólni, ahhoz mi nem értünk

– szögezte le. Elárulta, ellenségeiktől már becenevet is kaptak: nyizacs és zöld kretének. Ám ők mindkettőt büszkén viselik.

A pénzgyártó gépezet gyorsan zabálja fel a zöldet. Sóstóra további szállodákat terveznek. Idővel pedig mindenki rá fog jönni, hogy a pénzt nem lehet megenni…

Ökológiai bevétel

Szigetvári Csaba biológus előrebocsátotta: azon már túl vagyunk, hogy a fákat esztétikai értékük miatt tekintjük fontosnak. Nem ez az érv a szökőkút mellett. New Yorkban minden közterületen álló fára számítógépen rá lehet keresni. Több adatot közölnek róluk, egyebek között azt is, hogy mennyi ökológiai bevételt termelnek. Egy 25 centi törzsátmérőjű japánakác egy évben 730 ezer forintnak megfelelő ökológiai bevételt termel. Azt is kiszámolták, mennyi viharkártól védi a fa a települést, mennyiben kíméli a csapadékrendszert. Az ökológusok átvették azt a fegyvertárat, amelyet a közgazdászok is értenek.

Olyan helyzetben vagyunk a szökőkútnál, hogy

nem vették figyelembe a kivágásra ítélt fák ökológiai értékét – hangsúlyozta.

Arra is figyelmeztetett: "az nem megoldás, hogy itt kivágunk 40 fát, aztán másutt ültetünk 40-et. Ez így nem működik. Évekig nem lesznek olyan kondícióban az új fák, mint amelyeket kivágtak."

Hiányolta a stratégiát, a komoly, átfogó koncepciót. Utalt arra, hogy tavaly nagy csinnadrattával elültették a városok fáit. Mára egy részük kiszáradt, más részük útban lesz.

A sóstói fák alatt dobok is megszólaltak. A Nyíregyházi Szeretet Dobkör a fák lelkéhez fohászkodott. Peti Mária, a kör képviselője arra volt kíváncsi: belegondolt-e már valaki abba, hogy egy ilyen fa hány évig él itt, mennyit adott már nekünk? S mi mindezt két perc alatt, egy láncfűrésszel leromboljuk. Meg kell tanulni tisztelnünk, amit a természet adott - figyemeztetett.

A házigazda Racskó Tibor, mielőtt a következő hozzászólónak adta volna át a mikrofont,

a város új vezetésének első döntésére emlékezett: amikor a városlakókkal egyeztetve a több kritikát kapott Életfát elköltöztette a Kossuth térről. Sóstón az 500 négyzetméteres betonteknőt, plusz a 800 négyzetméter újabb térkőburkolatot elbonthatja egy következő városvezetés, mondván, a lakosság szerint ronda. Ki lehet termelni a betont, korábbi állapotot azonban, az évtizedes fákat már nem hozhatják vissza.

S a 22 méter magasra fellőtt víztorony, ahogy visszarobog a medencébe, vajon milyen hanghatással lesz? – kérdezte.

Fákban a történelem

Elmondta Az erdő fohászát, majd a fiatalok véleményét tolmácsolta egy 17 éves nyírszőlősi diák, Gabola Bálint. Olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek után nehéz volt megszólalni, mert valahogy mindenkinek gombóc szorította el a torkát. Míg mások az eső miatt az mondták, sokan gyűltek össze, ő nagyon kevésnek találta a résztvevők számát. Szerinte egy ekkora városban ezreknek kellene véleményt nyilvánítaniuk egy ilyen fontos ügyben.

Mivel jobb egy szökőkút, mint negyven fa? – kérdezte. - Mikor a fákban benne van a történelem, az emlékek.

Személyes élménnyel folytatta: „anyukám tíz éve ültetett a kertünkben egy fát. Nevelgette, gondoskodott róla, elnevezte Maricafának, mert őt Máriának hívják. Aztán a szüleim elváltak, és mi elköltöztünk. A Maricafa pedig elszáradt. Teljesen indokolatlanul.

Hol fogunk felnőni? - kérdezte a jelenlévőket. Mert szerinte a szülők sem gondolnak erre. De – tette hozzá – bízik benne: „ha összefogunk és kiállunk, el fogjuk érni a céljainkat”.

Az első csók, a terasz

 Hosszú szünet után tudott újra megszólalni a szpíker, aki megjegyezte: a döntéshozók közül nem jött el senki. Majd elmondta, mit jelent a nyíregyháziaknak Sóstó, milyen emlékeket őriznek ezek a fák:

ide jártunk strandra, itt táncoltunk a teraszon, itt estünk szerelembe, és itt csókolóztunk először.

Szemben azokkal, akik ezeket a döntéseket meghozták, akik nem itt nőttek fel. De nincs is ezzel baj, ha úgy gondolkodnak, hogy engem itt befogadtak, ezért a közösségért tennem kell. Nyíregyházáért és nem Nyíregyházából élek - érvelt.

Egyszer a tükörbe kell nézniük azoknak, akik ezt a döntést meghozták. Nem adhatjuk fel a küzdelmet, mert akkor feleslegesen élünk itt – mondta.

Csipkés József, a nyíregyházi klímakör megalapítója zárta a szónokok sorát, aki a mindenki által ismert Sidney operaházról osztott meg egy történetet. Az 1960-as években épült operaházhoz a zenekarnak földalatti parkolót terveztek. Ehhez a helyén álló őshonos fákat azonban ki kellett volna vágni. A munkások megtagadták, így nem volt, aki a feladatot elvégezze. 2020-ban Nyíregyházán fákat kell kivágni, hogy betonozhassanak - mondta. Emlékeztetett: zöbb fórumon elhangzott „többször egyeztetett a város a szökőkútról”. Az igazság, hogy meghallgatta a véleményeket, de semmit nem vett figyelembe az elhangzottakból. Ez már rég el volt döntve.

Gyalázatnak nevezte, hogy arra való hivatkozással ítélték kivágásra a fákat, hogy csúnyák.

Véleménye szerint a város önkormányzata magáról állít ki bizonyítványt, hiszen ezekről a fákról éppen neki kellett volna gondoskodnia, de elhanyagolta a feladatát. A maga mulasztására hivatkozva vágja ki a fákat és épít szökőkutat.

A békés demonstrálók ezután ahhoz a ligethez sétáltak, amelynek fáit kivágásra ítélték. A szervezők hangosbeszélőn hívták fel a figyelmüket arra, hogy ne lépjenek – az egyébként bárki által használt és használható sétányokra – mert arra nekik nincs engedélyük. Élőlánccal fogták körbe a ligetet, melynek fáin a narancssárga jel már azt üzeni: ez volt az utolsó nyár, amikor lombkoronájuk árnyékot adott. S míg felállt az élőlánc, közben peregtek a dobok a fákban lakozó lelkek engesztelésére.

Cs. K.

Galéria

Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő

Szóljon hozzá!

Hirdetés