Szabolcsban mennyire lesz elég az állami nyugdíjam?
Szabolcsban az átlagbérek ma is igencsak elmaradnak az országos átlagtól, nem is beszélve Budapestről. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2020-ban a szabolcsi bérek a budapesti bérek 2011-es szintjén mozognak. 2020-ban egy átlagos dolgozó havi 184 238 forintot vitt haza Szabolcsban, míg Budapesten ez az összeg 334 238 forint volt. Ez a különbség 150 000 forint havonta, amely magában is nagy összeg, de ha hozzávesszük, hogy ez 80%-os különbséget jelent, ez még inkább kiemelkedő. Ez a 80% egyébként nem kimagasló összeg, 2016-ban 90% felett volt, bár 2012-ben „csak” 72%. Az alábbi cikkben azt fogjuk áttekinteni, hogy milyen összegű állami nyugdíjakra számíthatunk és megtakarítási formákkal lehetséges ezt kiegészíteni.
A magyarországi átlagnyugdíj 2020-ban
Az itthoni nyugdíjak átlagos értéke valahol a szabolcsi és a budapesti nyugdíjak között található. Ez kevesebb volt, mint havi 140 000 forint. Egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint a megkérdezettek óriási többsége szerint (94%) ez nem elég ahhoz, hogy az ember megéljen belőle. A túlélés biztosított talán, de a jólét abszolút nem. Az átlagkereset az országban eközben havi nettó 260 000 forint, amely ennek a duplája. Azzal közel mindenki tisztában van, hogy a nyugdíj alacsonyabb összegű, mint a teljes fizetés, de ennek mértéke meg szokott lepni sokakat. És ha azt is hozzávesszük, hogy a magyarországi élet- és bérszínvonal, bár globális mértékben nem rossz (a Numbeo nevű weboldal 105 országból hozott adatai alapján Magyarország a 47., de a kimaradó több mint 85 országnál is jobb a fizetés hazánkban), a „nyugathoz” képest, legközelebb sokszor Ausztria kerül elő, mint „utolérendő” ország, lehetne sokkal jobb is. Arra akarunk kilyukadni, hogy még a nyugdíj előtti időszak is sokak számára nagyon nehéz az országban. Ha pedig azt figyelembe vesszük, hogy az állami nyugdíj előtt sokak szerint nem áll nagyon fényes jövő, érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is tehetünk mindezek a negatív folyamatok ellen.
Miért vannak problémák a magyar nyugdíjrendszerrel?
Míg sokan szimplán azt mondják, hogy „nekem már úgysem lesz nyugdíjam”, a szakértők gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy igen valószínűtlen, hogy az állami nyugdíjrendszer megszűnne. Azonban abban is egyetértés van (sajnos), hogy a nyugdíjrendszer egyre kevésbé fogja ellátni a valós igényeket. Ennek nagyon sok oka van, most csak a főbb okokat tekintjük át:
– a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működése: ez az elsőre furcsának tűnő név azt takarja, hogy Magyarországon az állami nyugdíjakat úgy osztják ki, hogy az éppen aktuális befolyó pénzből (vagyis a dolgozók befizetett adóterheiből) kiosztják azokat. Itt azonban egy negatív spirálról beszélhetünk. Nézzük, mik azok az okok, amelyek csökkentik a nyugdíjak (reál)értékét:
– az elöregedő népesség: ahogy a nyugdíjrendszer (és más állami intézmények összességének, mint az egészségügy és az oktatás) válsága nem magyar sajátság, hanem az egész fejlett világban jelen van (azért csak itt, mert a világ jelentős részén nem létezik és soha nem is létezett állami nyugdíjprogram). Az elöregedő népesség szintén globális probléma (érdekes tudni, hogy Magyarországon a várható élettartam 75,9 évével mindössze 57.-ek vagyunk a világranglistán, többek között az alábbi országok is előttünk járnak: Vietnám, Montenegró, Kína, Argentína, Omán, Bosznia-Hercegovina, Kuba, Costa Rica és Dél-Korea). Ahogy a népesség öregszik és az átlagéletkor is nő (a CIA Factbook szerint a 24. legmagasabb átlagéletkor Magyarországon található a világon, ez 43,6 év: Japán átlagéletkora 48,6 év, míg Nigeré 14,8 év), egyre kevesebb aktív korú dolgozó jut a nyugdíjasokra. Emiatt könnyen lehet, hogy a következő időszakban a nyugdíjkorhatárokat is emelni fogják (az utóbbi időben a kedvezményeket vonták el elsősorban).
– A csökkenő népesség: az előző ponttal szorosan összefügg az a jelenség, hogy egy társadalom, ország lakossága fogy. Ez már nem globális probléma (jelenleg a növekvő országok növekedési gyorsasági csökken a világ legnagyobb részében, de kevés országban csökken a népesség), de nem is csak Magyarországot érinti, régiós szintén több országot is: a világ 20 leggyorsabban csökkenő országa között hazánk mellett megtaláljuk Lengyelországot, a három balti államot, Bulgáriát, Ukrajnát, több volt jugoszláv utódállamot (Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és ÉszakMacedóniát), Moldovát, Albániát, Romániát, Görögországot, ezek mellett Kubát, Olaszországot, Portugáliát, Georgiát (Grúziát) és Japánt is).
Mennyi állami nyugdíjam lesz?
Ha közel járunk a nyugdíjba vonuláshoz, egy kisebb munkával elérhető a legpontosabb összeg, ha rászánjuk az időt, hogy minden munkánk időszakát (dátumait) és pontos fizetésünket bevigyük a rendszerbe. Ebben az esetben az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) kalkulátora a megoldás. Azonban, ha a jövőre is becslést szeretnénk kapni és néhány kattintás után egy átlagos értéket kapnánk, erre is készültek egyszerű kalkulátorok, mint a Nyugdíjbiztosítás nevű weboldalé. Itt szó szerint néhány másodpercre van szükségünk és mindössze két adatot kell megadnunk: a születési dátumunkat és a jelenlegi havi nettó fizetésünket.
Hogyan lehet megtakarítani a nyugdíjas időszakunkra?
A válasz a kérdésre egészen egyszerű: bárhogyan. Mindenféle megtakarítás és befektetés jó lehet. Azonban nem véletlenül létezik három, teljesen piaci alapon működő termékkategória, amelyet a magyar állam adókedvezménnyel támogat. Ezek tartoznak a jogilag nyugdíj előtakarékosság néven meghatározott kategóriájába. És miért ad ezekre az állam támogatást? A válasz a nyugdíjrendszer nehézségeiben rejlik: mert az állam tudja (sőt, rendkívül jól tudja), hogy a jelenlegi állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, így adójóváírással igyekszik arra buzdítani az állampolgárokat, hogy gondoskodjanak önmagukról, egészítsék ki a nyugdíjukat.
Melyek a nyugdíj-előtakarékosságok típusai?
A) Az önkéntes nyugdíjpénztár: ez a legkorábbi (támogatott) nyugdíj előtakarékosság, amelyben sokáig szokás volt a munkáltatóknak fizetni a tagdíjat / befizetések egy részét, így jelenleg több mint egy millió ilyen számla létezik. Ez azonban csak részleges siker volt: hiába van rengeteg számla, kevesen helyeznek el komolyabb összegeket rajta. Sok számla inaktív, nem történnek rájuk befizetések, miután a munkáltató megszüntette a segítséget. Így sokan, akik néhány évig havi néhány ezer forintot helyeztek el itt, meg fognak lepődni, hogy a nyugdíjuk kiegészítése egy igen alacsony összeg lesz.
B) Nyugdíj előtakarékossági számla: ez gyakorlatilag egy értékpapírszámla, amelyet sokan az adókedvezmény miatt (ez a befizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA) igényelhető vissza, a befektetés összegének 20%-áig) vesznek igénybe. Ez azoknak ajánlott, akik nagyon jól értenek a pénzhez és az értékpapír-kereskedelemhez.
C) A nyugdíjbiztosítások: ez a kategória már évszázadok óra létezik külföldön, a rendszerváltás óta hazánkban is és 2014 óta ez is egy támogatott nyugdíj előtakarékossági forma. Ez egy életbiztosítással kombinált befektetés, amelyet 7 év alatt már több százezren választottak. Itt a minimum megtakarítás havonta 10.000 Ft környékén van. Erről a megtakarítási formáról, a hozamokról és lehetőségekről egy nyugdíjbiztosítás kalkulátor segítségével kaphatunk. Fontos tudni, hogy sem ez, mind a nyugdíj kalkulátor nem képes forintra (vagy százalékra) pontos összegeket megadni, hiszen minden egyes ügyfél helyzete más és más.
