Gereblyézésért börtön jár
Látszólag semmitmondó és jelentéktelennek tűnhet ez a téma, de ha figyelembe vesszük, hogy világviszonylatban 200 millió, Európában 26 millió, Magyarországon pedig mintegy 350 000 főre tehető a horgászok száma, akkor mindjárt más jelentőséget kap egy ilyen bejelentés – kezdte a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításának legfontosabb változásainak ismertetését Fesztóry Sándor, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója. A jelenlegi törvénymódosítás egyértelműen ennek a 350 000 embernek kedvez, ugyanis a módosítás talán legjelentősebb eleme, hogy 2016 évtől megszűnik a kereskedelmi célú halászat Magyarországon. Hozzátette: a jelenlegi gazdálkodási forma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára egyre kevesebb a hal a vizeinkben és egyes halfajok szinte teljesen vagy részben eltűntek, holott ezt azoknak kellett volna pótolni, akik a vizet hasznosítják.
Kiszolgáltatott horgászok
Az alelnök arra is kitért, hogy mivel korábban nem a horgászok, a horgász szervezetek gyakorolhatták a halgazdálkodási jogot, a horgásztársadalom kiszolgáltatott volt, mert nem volt semmilyen beleszólása a nagy természetes vizek sorsába, az ott folyó gazdálkodásba. Fesztóry Sándor hozzátette: beszédes adat, hogy megyénkben a természetes vizek 75 százalékán kb. 5000 hektáron mindössze két cég osztozott!
Fontos a dokumentáció
A horgászokra vonatkozó változások közül azt emelte ki, hogy tavaly május 5-étől, az állami horgászjegy kiadásához szükséges feltételek közül törölték a fogási napló leadását. A horgászturizmus fejlesztése érdekében a külföldön vizsgát tett horgászoknak lesz lehetőségük külhoni vizsgairatokkal igazolni a horgászati jogosultságukat. Az ügyvezető hozzátette: további törekvésük a kártya alapú igazolványok bevezetése. Bővül továbbá a mentesültek köre is, a mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személyek mellett mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a vakok és gyengénlátók.
A módosítás pontosítja és egyértelműsíti, milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat vagy a halászat. A jövőben nemcsak a halgazdálkodási területeken, de a halastavakon is tilos lesz a halállományban és a környezetben kárt okozó halfogási módszereket alkalmazni. A jogalkotó szerint ez összhangot teremt a berni egyezmény elvárásaival is, ami a halfogás során általánosságban kimondja a méreg, a váltóáram és a robbanóanyag tilalmát.
A horgászoknak számítania kell a folyamatos ellenőrzésre – tette hozzá Fesztóry Sándor – hiszen megvalósult a háromszintű ellenőrzés lehetősége. A legegyszerűbb formája a társadalmi halőrök, akik bár korlátozott jogosítványokkal bírnak, mégis számos esetben van intézkedési jogkörük. Ettől magasabb színt a halgazdálkodási őröké, akik rendészeti személyek. Széles intézkedési körük van. Csak néhány ezek közül: kényszerítő eszközt alkalmazhatnak, testi kényszert, vegyi eszközt, bilincset és akár kutyát is. Sőt feladatuk ellátásához, sörétes fegyver viselésére is jogosultak. A harmadik szint az állami, vagy önkormányzati halászati őrök megjelenése. Meg is alakult az Állami Halőr Szolgálat. Ebből is látszik, hogy a vízparton tartózkodók számíthatnak arra, hogy a horgászás során valamilyen szintű ellenőrzés fog történni. Fesztóry Sándor hozzátette: a horgászattal kapcsolatban bármilyen vétséget el lehet követni. Ez a szabálysértéstől kezdve a bűncselekményig terjedhet. Itt említette a kereskedelmi célú halászatot, vagy a gereblyézés módszer alkalmazását, mely akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
