Orbán Viktor szerint beléptünk a veszélyek korába

Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az érve, amikor beléptünk a veszélyek korába – mondta Orbán Viktor január 13-án a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök emlékeztetett: a pandémia után háború jött, amit egy energiaválság követett. A „rossz brüsszeli szankciók” pedig jelentős inflációt okoztak, eközben „ismét nő a migrációs nyomás a határainkon”. – Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált. Nem megdermedtünk, nem megúszni akartuk, hanem védelmi állásokat építettünk ki – hangsúlyozta a kormányfő, aki kijelentette azt is: a szankciós intézkedéseket meg kellene szüntetni.
A szankciós politikáról szólva a kormányfő szerint valakinek végre azt kellene mondania Brüsszelben: „emberek, ezt elszúrtuk”, hagyjuk abba, mert ebből nagy baj lesz. Ha ez megtörténne, az energiaárak azonnal leesnének, és vele együtt az infláció is azonnal megfeleződne – érvelt, hozzátéve, hogy nem látja azt az embert, aki ezt kimondhatná. Szerinte a következő időszakban a bátorság és az erő híján „a szerencsétlenkedés folytatódik majd Brüsszelben”, szankciók születnek, amelyekről kiderül majd, hogy nem működnek. Az unió álláspontját a németek vagy a franciák tudnák megváltoztatni, Magyarország ereje ehhez kevés. „Én a kártételt tudom fékezni” – fűzte hozzá.
Nem éri hátrány a diákokat
Orbán Viktor az Erasmus-üggyel kapcsolatban elmondta: a diákok készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig, mert semmilyen kárt nem fognak szenvedni. „Magyarország nem hagyja magát”, és „nem fogjuk megengedni”, hogy a diákok a kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek – hangsúlyozta. Közölte: ösztöndíjprogram lesz, „majd a brüsszeliekkel megegyezünk”, ha meg nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja fizetni.
Ez egy befektetés a nemzeti közösség szempontjából, mert az ösztöndíjjal a diákok okosabbak, felkészültebbek lesznek, és magasabb értékű munkát tudnak végezni, az egész közösség érdekét szolgálva a tanulmányaik után – magyarázta.
Orbán Viktor hozzáfűzte: „akinek van gyermeke, az azért azt mondja, hogy hát miféle emberek ezek?” Lehet, hogy van egy vita Magyarország és Brüsszel között, de „micsoda ember az, aki bosszút áll a más ember gyerekén?” - fogalmazott. Hozzátette: ilyen emberek vannak Brüsszelben, akik egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon.
Kitért arra: azok, amiket konkrét kifogásként felhoznak a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban, „butaságok”. Az, hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában általános gyakorlat - mondta. Úgy látja, arról van szó, hogy „ők kormányváltást akartak”, és Brüsszelnek van egy elképzelése a jövőről, amely más, mint amit a magyarok gondolnak.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak soha nem voltak akkora pénzügyi tartalékai, mint amit az elmúlt három hónapban a kormány összehozott. Ezért „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, hanem boldogulunk mi nélkülük is”. „Persze velük könnyebben boldogulunk, egyszerűbb lenne, gyorsabban is haladnánk”, de azt gondolni Brüsszelben, hogy nélkülük nem kel föl a Nap, teljes félreértés - fogalmazott.





