A fültisztításról mégsem mondok le

Mikor pár hete híre ment, hogy az Egyesült Királyságban úgy üzennek hadat a műanyag szemétnek, hogy befejezik a fültisztító pálcikák forgalmazását, csettintettem. Ez igen! Ez ám a környezetvédelem.

Aztán jött az újabb, nem kevésbé ütős hír arról, hogy az egyik áruházlánc hamarosan leveszi a polcairól a szívószálakat és a műanyag evőeszközöket, a meglévő készletet pedig kiárusítja. Ez azért derék, hurrá!

Ámbár nem emlékszem, mikor volt szükségem legutóbb szívószálra, mert

a szüleim elég hamar megtanítottak pohárból inni. Még azt is meg tudom fogadni, hogy nagy önmegtartóztatással életem hátralévő részében sem használok szívószálat.

Környezettudatos állampolgárként rendkívüli módon becsülöm ezeket a törekvéseket, de nagy áttörést nem várok tőlük. Jelképes lépés lehet csak ez egy olyan úton, amelynek egyelőre a nyomvonala sincs kijelölve.

Merthogy míg egy kisebb vajasdobozban elfér az a 300 fültisztító pálcika, amely nagyjából egy évre elegendő, addig a statisztikák szerint percenként egymillió PET-palackot vásárolnak a világon. Azért annak nagyobb vajasdoboz kell.

PET-palackban forgalmazzák az ásványvizet, a „szőke” kólát, a „barna” kólát, az összes szénsavas és -mentes üdítőt, a tejet, kakaót és karamellás tejet. Ugyanez megkapható műanyag zacskóban vagy Tetra Packban, tök mindegy. Mind megy a kukába.

Becslések szerint 2050-re több PET-palack lesz a tengerekben, mint hal. Majd lehet PET-halászlé-recepteket csereberélni a horvát tengerparton.

Nekünk nem elég a magunk szemete, nagyobb esőzések után Kárpátaljáról tonnaszám érkezik a műanyag hulladék a Tiszán. Ott az a szokás, hogy lehordják az összes szemetüket a vízpartra, és örülnek, amikor az ár felkapja a palackokat, zsákokat, és a Tisza határellenőrzés nélkül hozza át nekünk. Szép ajándék.

Nagyszerűen megszervezték hazánk nagyobb városaiban a szelektív hulladékgyűjtést. De azokat az embereket, akik eddig is fittyet hánytak unokáik beszűkülő életterére, nem fogja motiválni arra, hogy dobják a cuccot a konténerbe, mert az úgy jó. Kevesebb PET-palack sem lesz, legfeljebb egy helyen gyűlik.

Ha tényleg komolyan akarjuk venni a környezetvédelmet, a csomagoláson kell változtatni. Nem nekünk, a gyártóknak. Mi – akik eddig sem tudtunk válogatni – abban majd jól megvesszük magunknak az árut. Persze nem újságpapírra gondoltam. Mondjuk visszaváltható üvegre. Kapjon valamiféle visszatéríést az, aki visszaviszi meghatározott pontokra a csomagolóanyagot. Nem hiszem, hogy többe kerülne ezt megszervezni, mint majd a tengerekből kitermelni a műanyaghegyeket. Amíg nem tisztáztuk, mi a cél – megvédeni a környezetet, vagy hagyni elpusztulni – addig felesleges minden szó.

És akkor a slusszpoén: kerestem a porszívóhoz hagyományos – tehát üríthető – textil porzsákot, de kiderült, már nem lehet kapni. Csak eldobhatót. Vagyis: még a szemetet is becsomagoljuk egy eldobható zsákba, hogy azzal még több legyen a szemét.

Hát kérdem én: hol van ehhez méretben egy fültisztító pálcika?

Cservenyák Katalin