Vinnai Győző: biztonság, munkahely, infrastruktúra

Nyírtelken nőtt fel, ott végezte az általánost, majd a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett. Innen egyenes út vezetett a szegedi József Attila Tudományegyetemre, ahol történelem-Kelet-Európa szakon végzett. Első munkahelye a Bessenyei György Tanárképző Főiskola (ma Nyíregyházi Egyetem), ahol a történelem tanszéken kapott állást. Miután közéleti pályára lépett, az intézménytől nem szakadt el, munkaviszonya megmaradt, de jelenleg szünetelteti.

A hallgatóképzéssel párhuzamosan a civil szférában is fontos feladatot vállalt: a Nyíregyházi Népfőiskolai Egyesület elnöke lett a 90-es évek közepén. A közéletbe azért kapcsolódott be, mert, mint mondja, otthonról azt kapta útravalóul, hogy az embereket képviselni kell hittel, lelkesedéssel, tisztességgel. Ezért lett Nyíregyházán 2002-2010 között önkormányzati, majd 2010-től parlamenti képviselő. Egy ciklusban megyei kormánymegbízott is volt. Nős, felesége tanárnő, két felnőtt gyermekük van.

A választókerület, melynek jelenleg is országgyűlési képviselője, meglehetősen nagy, különböző településein más-más feladatok várnak megoldásra.

Ibránytól Rakamazig, Nyírtelektől Tiszanagyfaluig 20 település tartozik a szabolcsi 2. számú választókerülethez, illetve Nyíregyháza egy része.

Napjaink egyik legfontosabb kérdése a biztonság. Mert, ha az ember nem érzi magát biztonságban, akkor a mindennapok kerülnek veszélybe, és akkor nem lehet úgy teljesíteni sem a munkában, sem a családban, sem közösségi színtereken. Ezért nagyon fontosnak gondolom, és ezt nemcsak a kampányban, hanem korábban is mondtam már, hogy Magyarországon biztonságban éljenek az emberek, Magyarország megvédje a határait. Hazánk kerítéssel védi a határát, és mondhatom, hogy az Európai Uniót, a schengeni határokat is védi. Európa ugyanis soha nem látott kihívás előtt áll, 3-4 éve illegális bevándorlók tömegei ostromolják a kontinenst, és Magyarország az elsők között mondta ki azt, hogy meg kell védeni a határainkat. Most nem azokról beszélek, akik menekültstátuszért folyamodnak, mert törvény szerint megvan a lehetőségük, hogy útlevéllel, tranzit határátkelőhelyre érkezzenek, tranzitzónába menjenek, akik olyan diktatúrából vagy olyan polgárháborúból menekülnek, ahol az életük veszélyben van. Én azokról az emberekről beszélek, akik a jobb megélhetés reményében embercsempészek segítségével, papírok nélkül akarják áttörni ezt a határzárat.

Hogy lehet ezt a két embert különválasztani egymástól?

Külön lehet, mert megvan rá a törvény. Aki illedelmesen bekopog, és azt mondja: itt az útlevelem, elmenekültem, mert diktatúra van abban az országban, ahonnan jövök” annak a kérelmét elbírálja a hatóság. Ilyen elbírálások történtek Magyarországon.

Aki akar, marad, aki akar, tovább megy.

Szeretném biztonságban tudni azokat, akiket képviselek, nyíregyházi és a nyugat-szabolcsi embereket. Fontos, hogy ne legyenek mindennap veszélyben, ne érje őket terrorcselekmény, mert az illegális bevándorlókkal akár akarjuk, akár nem, terroristák is bejöhetnek Magyarországra. Ezért nekünk, magyaroknak, az is fontos, hogy a kereszténységet, a határt meg tudjuk védeni. Amíg én bizalmat kapok, a kerítés állni fog. Ezt fogom képviselni a parlamentben.

Szerintem arról nincs is vita, hogy a kerítés maradjon. Többször is elmondták már, egyik párt sem akarja lebontani.

Most már lehet, hogy azt mondják, de az ellenzék nem szavazta meg a Parlamentben az ehhez szükséges alkotmánymódosításokat, és sokáig azt mondták az illegális bevándorlásról, hogy álprobléma.

A másik fontos kérdés a közbiztonság. Míg 2010-ben 430 ezer bűncselekmény volt Magyarországon, az eltelt 8 év alatt ez a felére csökkent. Érezhető ez a települések közbiztonságán. Nagyon sok polgárőr közgyűlésen veszek részt, ahol a polgárőrök, akik együttműködnek a rendőrséggel, beszámolóikban elmondják: a megyében jelentősen javult a közbiztonság. Ez óriási érték, mert az emberek a közbiztonságot nagyon fontosnak tartják. Hogy a gyerekeik, a vagyonuk mind biztonságban legyenek.

A harmadik a létbiztonság. Több közvéleménykutatási adat is azt mutatja, hogy az embereknek a legfontosabb a munkahely. A politikusoktól elvárják, hogy legyen a településükön vagy a közelükben olyan munkahely, ahol boldogulni tudnak. Mert, ha munka van, minden van. Ha munka nincs, akkor nehéz helyzetben vannak az emberek. Az elmúlt nyolc évben 740 ezer új munkahely létesült az országban. Nyíregyházán is jelentős számban jöttek létre álláshelyek a multinacionális cégeknél - Lego, Contitech, Michelin, Hübner – illetve családi vállalkozásokban. A gazdasági növekedés új munkahelyeket teremt, lassan munkaerőhiány van, nem talál mindenki megfelelően képzett munkaerőt.

Míg 2010-ben országosan 12-16 százalék volt a munkanélküliség, addig jelenleg 3,5-4 százalék. Nyíregyházán a munkanélküliség az országos átlagnak megfelelő, választókerületemben Tiszavasvári és Ibrány térségében viszont még magasabb, 7-8 százalék. De azt is figyelembe kell venni, honnan indultunk: 20 százalékról.

Ha a jövőben lehetőségem lesz, azért fogok küzdeni, hogy a megyében is elérjük a teljes foglalkoztatottságot. Aki akar és tud dolgozni, annak legyen munkája.

A megyében sokan dolgoznak a közfoglalkoztatási programban. Országos szinten az elmúlt nyolc évben létrehozott 740 ezer munkahelyből most 170-180 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként, ebből megyénkben 35-36 ezren, a választókörzetemben 5-6 ezren. Munkájuk van, nem segélyből kell megélniük.

Ezt természetesen áthidaló megoldásnak tartjuk, mert az a célunk, hogy minél többen kerüljenek át a versenyszférába. Itt vannak biztató eredmények, de – különösen Szabolcs-Szatmár-Beregben - még nagyon sokat kell tenni, hiszen még több ezer embernek ad munkát a közfoglalkoztatás.

Sokszor elhangzik, miért nem rugalmasabbak a szabolcsi munkavállalók, miért nem költöznek, hiszen az ország más részein könnyebben találnának munkát. De nem költözhet el mindenki, és nem is olyan könnyű egy lakást eladni, itt mindent felszámolni, másutt gyökeret verni.

Magyarországon nem annyira mobil a munkaerő. Lakhatási, utazási támogatással igyekszünk segíteni. Sokan járnak dolgozni innen is Dunántúlra, pl. Győrbe. De ez nagyon nehéz. Sok utazással jár, nincs megoldva a lakhatás. Szerintem tudtunk ebben előrelépni. És az elvándorlást is szeretnénk lassítani.

Milyen eredményekre büszke?

Fejlődött a közlekedési infrastruktúra, a Nyíregyházát elkerülő út 2019-ig Nyírszőlősig teljesen bezáródik, ami azt jelenti, hogy Ibrányból, Nyírtelekről nem kell Nyíregyházára jönni, hanem úgy érik el az autópályát, hogy Kálmánházánál felhajtanak rá. Ezáltal egyrészt közelebb kerül az emberekhez az autópálya, másrészt a kamionforgalom el fogja kerülni Nyíregyháza belvárosát.

Több újabb útszakaszt sikerül felújítani. Most indul a Nyírszőlősi út felújítása, és kezdődik a Tiszalök-Tiszadada közti út teljes rekonstrukciója. Mondhatom azt, hogy évtizedes lemaradást sikerül ezzel pótolni.

Komoly gondot jelent viszont a belterületi utak felújítása. Több pályázati forrás volt erre. Sikerült előrelépni, de nagyon komoly feladatok vannak még, nem lehet pár év alatt minden utat leaszfaltozni.

Az egészségügy helyzete a legtöbb vitát kiváltó téma az országban.

Orvosi rendelőket, védőnői szolgálatot első helyre teszik a körzetemben az emberek. Második helyen a közlekedés, harmadikon a munka. A 2. számú választókerülethez három járás települései tartoznak: a Tiszavasvári, Ibrányi, Nyíregyházi járás egy része. Az infrastruktúra javítására a Területi Operatív Program, illetve a Vidékfejlesztési Program nyújt lehetőséget az önkormányzatok számára. Iskolák felújítására, óvodák építésére, bővítésére adtak be pályázatot. Több iskola energetikai szempontból is megújult, és nagyon sikeresek voltak az orvosi, fogorvosi rendelők, védőnői szolgálatra benyújtott pályázatok.

Ebben a megyében elég nagy az orvoshiány, habár ez inkább a határ menti településeket érinti. Az én körzetemben ez nem jellemző, nincs orvoshiány.

Lehetett még pályázni szociális otthonok, idősotthonok fejlesztésére, idősklubok megújítására, és van még két olyan település a körzetemben, ahol még feladat a szennyvízhálózat kiépítése. Ha ez megtörténik, akkor 100 százalékos lesz.

Melyik ez a két település?

Gávavencsellő és Tiszadada. Ha ezen a két településen is kiépül a csatorna, akkor teljes lesz a megyében a szolgáltatás.

Az uniós pályázatokra a gazdasági élet szereplői is pályáztak, a vállalkozói, gazdálkodói szféra. Ezek szintén munkahelyteremtéssel jártak, a gazdasági növekedéshez az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság is hozzájárult.

Beszélhetünk arról, hogy lassan ott tartunk, szakképzett munkaerőt nem talál a térség?

Látva a mostani gazdasági folyamatokat, az egyik legfontosabb feladatomnak tartom a képzést, szakképzést. Fontos, hogy a szakképzést, a felsőfokú képzést a piac igényeihez alakítsuk. Hiszen az emberek számára a tudás és a képzettség nyújt lehetőséget arra, hogy boldoguljanak, s ha ők munkát találnak, akkor a gazdasági növekedéshez is hozzájárulnak.

A képzés piaci igényekhez való igazításának többször nekifutottak már mások is. Mégis mindig elakad ez a folyamat valamiért.

Ez egy örök harc. Ma nem lehet látni, 4-5 év múlva milyen képzettségre, szakmára lesz szükség. De alapvetően azt a célunk, hogy a hiányszakmákat felszámoljuk, jó mesteremberek legyenek Magyarországon. A szakképzési törvény lehetővé teszi, hogy a második szakma megszerzése is ingyenes. Ezt garantálja az új szakképzési törtvény. A gyakorlati képzést megerősítjük. A duális képzéshez, a cégeknél a külső gyakorlati képzőhelyek kialakítása már részben megtörtént, de még erősíteni kell ezt a folyamatot. Az oda jelentkező, ott tanuló diákok számára ösztöndíjak is elérhetőek. Szerintem elindult egy folyamat, de ennek még messze nem vagyunk a végén. Azt lehet látni, ha Magyarország el akarja érni a teljes foglalkoztatottságot, akkor a képzésre, felsőfokú képzésre, szakképzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Egyrészt a tárgyi feltételeket ki kell alakítani, másrészt a megfelelő szakmai, pedagógiai programokat. Különösen fontos ebben a megyében, melynek fontos a gazdasági, társadalmi felzárkóztatása, hiszen ez egy nehéz sorsú megye. Itt nehezebb munkát találni, nehezebben telepednek meg a cégek. Nyíregyháza és térsége azonban ebből kivétel. Látjuk, hogy a megyeszékhelyen milyen gazdasági fejlődés tapasztalható.

Összegezve, a jövőre nézve a következő feladatok állnak előttünk: folytatni kell a munkahelyteremtést, elsődleges cél, hogy a közfoglalkoztatásból képzettség révén átkerüljenek az emberek a versenyszférába; az utakat, belterületi, külterületi utakat fel kell újítani, illetve újakat kell építeni a térségben. Ehhez most több pályázati forrás áll rendelkezésre, valamint a közbiztonságot meg kell őrizni.

A megye egyik kitörési pontjaként szokták emlegetni az idegenforgalmat.

Nagyszabású, egymilliárdos turisztikai program indul, amelynek központja Nyíregyháza, de szerepet kap Ibrány, Tiszadob, a Tisza, a tiszalöki holtág, Tiszadada, Rakamaz, a szabolcsi földvár.

Cs.K.