Százéves a numerus clausus

2020.09.27. 10:55

Százéves a numerus clausus
Az 1920-tól berendezkedő Horthy-rendszer hozta a világháború utáni Európa egyik első zsidóellenes törvényét (Fotó: archív)

Ugyan nem mondta ki, de magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta.

Hirdetés

Hirdetés

„Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”
(Részlet a numerus clausus-törvényből)

Ez az 1920. szeptember 26-án elfogadott numerus clausus-törvény leghíresebb és leggyakrabban idézett szakasza. A numerus clausust a közvélemény ma sem értékeli egységesen: egyesek a tomboló magyar antiszemitizmus bizonyítékát látják benne, mások pedig azzal „védekeznek”, hogy ez a korban teljesen „szokásos” törvény volt. A numerus clausus nem az akkori események, hanem a következmények szempontjából volt tragikus,

ugyanis az 1938-tól meghozott zsidótörvények később az 1920/XXV. törvénycikkben találtak precedenst.

A zsidóság egyetemi részvétele 1927-28-ra 8 százalékra esett vissza, azaz negyedére olvadt, reprezentációjuk pedig a „versenyszakokon” még ennél is jobban csökkent. A numerus clausus antiszemita indíttatása tehát vitathatatlan, a törvényhozók ugyanis a népszerű stúdiumokban egyértelműen a zsidóság kárára próbáltak meg jobb esélyeket biztosítani a határon belüli és kívüli magyar hallgatók számára, vagyis diszkrimináltak egy nemzeti alapon meghatározott kisebbséget, írja a Rubicon.

zsidóHorthy Miklósantiszemitizmus

Szóljon hozzá!

Hirdetés