A nürnbergi per 75 éve kezdődött

2020.11.20. 14:07

A nürnbergi per 75 éve kezdődött
A vádlottak padja. Balról: Hermann Goering, Rudolf Hess, Joachim Von Ribbentrop, Wilhelm Keitel és Ernst Kaltenbrunner. Mögöttük: Karl Doenitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach és Fritz Sauckel (Fotó: archív)

A kivégzéseket a fegyházban hajtották végre.

Hirdetés

Hirdetés

75 éve, 1945. november 20-án kezdte meg Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék a náci Németország háborús bűnökkel vádolt 24 vezetőjének perét. A történelem során első alkalommal minősítették az agressziót a „legsúlyosabb háborús bűncselekménynek”, s első ízben vontak felelősségre háború kirobbantásában és háború okozta szenvedésekben vétkes állami, katonai és pártvezetőket.

Miért éppen Nürnberg?

A bíróság állandó székhelye Berlinben volt, de a tárgyalások helyszínéül Nürnberget választották - a döntésnek szimbolikus jelentősége volt, mert Hitler uralma idején itt rendezték a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pártnapjait, s itt születtek meg a zsidóság jogfosztását szentesítő törvények is. A per 1945. november 20-án kezdődött az Igazságügyi Palota 600-as termében. Az 1946. október 1-jéig tartó, angol, francia, német és orosz nyelven zajló eljárás során 218 tárgyalási napon 407 ülést tartottak, 236 tanút hallgattak ki, a törvényszék mintegy negyedmillió írásbeli vallomást tanulmányozott át. A tárgyalásokon 15 ezer oldalnyi jegyzőkönyv, nagy mennyiségű hang- és képfelvétel készült, a dokumentumokat 22 vaskos kötetben tették közzé. A foglyoknak háton, arccal az ajtó felé fordulva, kezüket a takaró felett tartva kellett aludniuk zárkáikban. Naponta egyszer mosakodhattak, és hetente egyszer zuhanyozhattak.

Hitler, Goebbels, Himmler és Bormann nélkül

Háborús bűncselekmények elkövetésével 24 nemzetiszocialista vezetőt vádoltak meg (a felelősségre vonást elkerülte a Harmadik Birodalom vezére, Adolf Hitler, Joseph Goebbels propagandaminiszter és Heinrich Himmler, az SS vezetője, akik a háború végén öngyilkosságba menekültek). A vádlottak padján azonban csak 21-en ültek, mert Martin Bormannról, Hitler helyetteséről akkor úgy hitték, hogy szökésben van (később kiderült, hogy 1945. május 2-án ő is öngyilkosságot követett el), Robert Ley, a Német Munkafront vezetője a per kezdete előtt öngyilkos lett, a Krupp konszern tulajdonosa, Gustav Krupp ellen pedig egészségi állapota miatt szüntették be az eljárást.

12 halálos ítélet

Az ítéletet 1946. október 1-jén hirdették ki: 12 vádlottat (Hermann Göring, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm Keitel, Alfred Jodl, Wilhelm Frick, Ernst Kaltenbrunner, Alfred Rosenberg, Hans Frank, Fritz Sauckel, Arthur Seyss-Inquart, Julius Streicher, Martin Bormann) kötél általi halálra ítéltek, három (Rudolf Hess, Walther Funk és Erich Raeder) életfogytiglani, négy (Albert Speer, Baldur von Schirach, Konstantin von Neurath és Karl Dönitz) 10-20 év börtönbüntetést kapott. Három vádlottat (Hans Fritzsche, Hjalmar Schacht és Franz von Papen) felmentettek. A kivégzéseket október 16-án a nürnbergi fegyházban hajtották végre tíz vádlotton (Bormann nem volt jelen a per során, Göring pedig a kivégzés előtt cellájában öngyilkos lett).

Az volt a bűnük, hogy elkezdték a háborút

A nürnbergi ítéleteket az ENSZ Közgyűlése 1946. december 11-én jóváhagyta, és a nemzetközi jog szintjére emelte a bíróság gyakorlatát. 1946 és 1949 között Németországban további 12 hasonló pert folytattak le a náci diktatúra mintegy 170 magas rangú képviselője, köztük embereken kísérleteket folytató orvosok, katonai parancsnokok, gyárosok és bankárok, a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírák, jogászok, kormányzati tisztviselők ellen. A japán háborús főbűnösök perét 1946. május 3. és 1948. november 12. között Tokióban tartották: 28 ember ellen emeltek vádat, közülük hetet ítéltek halálra. A nürnbergi pert számos bírálat érte, ennek kapcsán mondta az amerikai fővádló, Robert Jackson: a perbe fogottak vétke nem az volt, hogy a háborút elvesztették, hanem az, hogy elkezdték.

történelemvilágháború

Szóljon hozzá!