A nőalakok ábrázolása nem tetszik.
Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét kihagyná a kötelező olvasmányok listájáról a József Attila-díjas költőnő, Tóth Krisztina, aki a Könyves Magazinnak adott interjúban interjúban kifejtette, hogy a nőalakok ábrázolása miatt vélekedik így. Szerinte a gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek.
Jókai Aranyemberéről ezt mondta:
„Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.”
Szabó Magda Bárány Boldizsárjáról így vélkekedik:
„Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát.”