1986. április 26. - harmincöt éve történt a csernobili katasztrófa

2021.04.26. 10:05

1986. április 26. - harmincöt éve történt a csernobili katasztrófa
Csernobil, a felrobbant 4-rs reaktor 1986-ban (Fotó: archív)

Magyarországon is titkolni próbálták.

Hirdetés

Hirdetés

A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A helyzetet súlyosbította, hogy csak április 26. éjjelén, azaz több mint 24 órával a robbanás után győződött meg a szovjet küldöttség a sugárzás igen magas mértékéről, és azután rendelték el mintegy 130 ember evakuálását.

A baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott Fehéroroszország területére. A kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2 volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet.

„Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. A csernobili katasztrófa valójában igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.    ”

– mondta Mihail Szergejevics Gorbacsov az SZKP főtitkára, a Szovjetunió utolsó elnöke a Le Figarónak 2006-ban.

Magyarországon is titkolni próbálták

A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig hallgatni a baleset bekövetkeztéről. A KFKI (MTA Központi Fizikai Kutatóintézet) néhány munkatársa a balesetet követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy „olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre”. Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés. Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője döntése alapján a BBC hírére is támaszkodva hírt adtak a katasztrófáról a Rádió 21 órai híradásában. A hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban tiltotta le, Bedő pedig büntetésben részesült.

A katasztrófa okai

A baleset okáról két, egymásnak ellentmondó hivatalos elmélet született. Az első, amely 1986 augusztusában jelent meg, egyértelműen az erőmű üzemeltetőit okolta. A második, 1991-ben megjelent elmélet szerint az RBMK reaktor tervezési hibájából következett be a katasztrófa.

Az HBO 2019-ben készített hatrészes minisorozatot a katasztrófáról és következményeiről

A név szerint nem azonosítható, de Csernobilnak tulajdonított áldozatok számát 4000-re becsüli a WHO.

Csernobil ma, a 4-es reaktor köré húzott szarkofággal

 

katasztrófaatomerőműCsernobil

Hirdetés

Szóljon hozzá!