Advent a főhelynökkel, aki szereti a focit

Advent a karácsonyi készülődés időszaka, ami minden évben a szentestét (december 24.) megelőző negyedik vasárnapon veszi kezdetét, vagyis ebben az esztendőben november 28-án. A görögkatolikus egyházban azonban az advent negyven napon át tart, vagyis hosszabb, mint a klasszikus értelemben vett mindössze négy héten át tartó készülődés a főünnepre. Seszták István atyával, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynökével tettük rendbe, pontosan miért van ez így, de elmondta a Cívishírnek adventi gondolatait, teendőit is, sőt még a Loki is szóba került a 21 éve szolgálatát végző pappal.

Tisztázzuk: mi is az advent?
Seszták István: A görögkatolikus egyházban az adventi időszak nevében hordozza mindazt a tulajdonságot, ami a várakozásra utal, hiszen a szó jelentése is az, hogy az Úr eljövetele, amire várunk karácsonykor. Tovább kell vinnem viszont ezt a gondolatot, hiszen ezen túlmutat – egyfajta böjt is egyben, amely az egyik legszebb ünnepünket készíti elő.

Nem csak a húsvétot megelőző időszak ezek szerint a böjt?
Seszták István: Egymást kiegészítő tézisek. Az advent ugyan kapott egy másik elnevezést, de ebben az esetben úgy is fogalmazhatnék, hogy csak egyfajta játék a szavakkal. Azonban ez az időintervallum is – ahogy az összes nagy egyházi ünnepet megelőző időszak – lemondással kell, hogy járjon. Többet és jobban kell odafigyelni az Istenre és önmagunkra. Ezek együttes harmóniája fogja megadni, hogy nem csak úgy beesünk az ünnepre, hanem teljes odaadással meg is tudjuk majd élni.

Negyven napig tart. Miért éppen eddig, és a köztudatban miért rövidebb ez az időszak?
Seszták István: Egyrészről az ünnep fontosságára utal ez a fajta hosszúság, a másik szempontból viszont konkrét bibliai indoka is van. Az Ószövetségben olvasható negyvennapos vándorlásnak, valamint a nép negyvenéves várakozásának a szinonimája ez. De azt is mondhatnám, hogy az ünnepben rejlő nagy találkozás előzménye, ahol az Úr jön el közénk, ami van akkora jelentőséggel bíró érték, amire megéri várni.

Mi a karácsony lényege egyházi vonatkozásban?
Seszták István: Egy nagy titok, óriási misztérium tárul fel mindenki számára, de ehhez befogadóképesnek kell lennünk, erőteljes készületre van szükség. Ha ez megvan, akkor az Úr eljövetele az egyik legcsodálatosabb érzéssel fogja betölteni a szívünket, lelkünket.

A korosztályomban még sokan otthonról hozták, amit a vallás jó értelemben tud nyújtani. Vevők még erre a szellemiségre a fiatalok? 
Seszták István: A legjobb szó erre, hogy többé-kevésbé fogékonyak minderre. A mai világban nem feltétlenül egészséges életvitelbe születnek bele a gyermekek. De az az elvem, hogy amennyiben a mai fiatalság képes elmenni a konditerembe, hogy egészségesebb, netalán csinosabb legyen, akkor ugyan el kell nekik magyarázni, de talán megértik azt, hogy a lelkünk szépségét ezeknek a csodálatos dolgoknak a megélése adja. Persze ahhoz idő kell, hogy rájöjjenek, mennyire fontos a lelki egészség, és szépség is.

Mi lehet a mostani előkészületnek a legfontosabb üzenete egy világjárvány kellős közepén?
Seszták István: Az üzenete az független bármilyen járványtól. Világjárvány, háborúk folyamatosan sújtják az emberiséget, de a Jóisten nem hagy el bennünket, köztünk és velünk van. Itt van köztünk az Úr még akkor is, ha nagyon távolinak tűnik is. Persze, hogy annak tűnik, hiszen a földi életben nem találkozunk vele.

Akkor mégis hogy tudunk közelebb kerülni hozzá?
Seszták István: „Jézus rátekintett, és megszerette őt..." – ez a papi jelmondatom, ebből induljunk ki. Minden időben erőforrás lehet az Isten segítő keze, csak merjünk „elé menni", kérni, tárjuk ki neki a szívünket, higgyük el, hogy velünk van, és nem ellenünk. Jót akar mindenkinek, szeret minket, csak ehhez mi is kellünk.

Mi a legfontosabb feladata az idei adventnak?
Seszták István: Egyénenként változó. Én most a saját feladatomat osztanám meg mindenkivel, ha nem bánja.

Szeretettel várom. Mit gondol a saját feladatáról?
Seszták István: A csodálatos titoknak az igazi tartalmát felismerni, észrevenni, megismerni és továbbadni. Amikor az ember szembesül ezzel a felfoghatatlan csodával, megérzi a lényeget. Segítségnyújtás ebben a nehéz időszakban: önvizsgálat, önbírálat.

Ha túllépünk egy kicsit az adventen, főhelynök úrral lehet találkozni focimeccsen, kosárlabdán. Honnan a sport szeretete?
Seszták István: A sport szeretete leginkább az élet természetességéből fakad nálam. Mindig normális fiatalnak tartottam magam – minden szerénységgel kifejezve. Fociztam, sportoltam, de nem voltam igazán sikeres. Viszont adott mellém a Jóisten egy igazán sportos feleségét, testnevelőtanár a párom. A gyermekeim sportolnak, így én is szeretem a mozgás számos formáját, mindenevő vagyok a sport terén.

Szokott még a Nagyerdei Stadionban is szurkolni?
Seszták István: Amikor időm engedi, természetesen kint vagyok, sőt a gyermekeim mérkőzésein is ott szoktam szurkolni. Az életem része a sport, követem szeretett csapataimat, köztük a Lokit is.

Palánki István