Hirdetés

Történelmünk kulcsfontosságú eseményének napja: június 28.

mult-kor.hu

2022.06.28. 11:42

Történelmünk kulcsfontosságú eseményének napja: június 28.
Ferenc Ferdinánd és Zsófia hercegnő

Az eset casus bellinek tökéletes volt.

Hirdetés

Hirdetés

1914-ben ezen a napon, június 28-án Szarajevóban meggyilkolták a Habsburg-trónörökös Ferenc Ferdinándot. Az eset casus bellinek tökéletes volt.

Ferenc Ferdinánd az osztrák császár és magyar király Ferenc József testvérének, Károly Lajosnak és Mária Annunciata nápolyi-szicíliai hercegnőnek volt a legidősebb fia. A politikai döntéshozatalba ugyan nem volt beleszólása, de a császár 1913-ban az „összfegyveres erők főfelügyelőjévé” nevezte ki. Ismert volt arról, hogy nem szívlelte a monarchia egyik nemzetiségét sem, beszélni is csak németül tudott. A magyarokról például ezt mondta 1890-ben:

„Újra és újra szembesülök azzal, amit már mondtam, hogy a rendes magyar ember egyáltalán nem is létezik, minden magyar vagy forradalmár, vagy közönséges szélhámos.” 

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban szállta meg, majd 1908-ban annektálta Boszniát. Ekkoriban a Balkánt „Európa puskaporos hordójaként” emlegették. A szerbek ugyanis pánszláv birodalomról szőttek álmokat, Boszniával és Horvátországgal, amelyek akkor a monarchiához tartoztak. A nacionalista szerb fiatalok egyike, Gavrilo Princip annyira szegény volt, hogy a kabátját zálogházba kellet adnia, mert csak így tudott elutazni Szarajevóba, hogy meggyilkolja Ferdinándot. A trónörökös elleni merényletet Princip hat társával együtt tervelte ki

Ferenc Ferdinánd azért utazott a Balkánra 1914 júniusában, hogy megtekintse a XV. és a XVI. hadtest boszniai hadgyakorlatát, majd ezt követően látogat a tartomány fővárosába, Szarajevóba. 1914. július 28-án itt érte utol a végzet. Princip – aki hat táérsával együtt szervezte meg a merényletet - feltételezhetően vaktában, a fejét elfordítva lőtt az autóban ülő trónörökösre. Az első golyó valószínűleg Zsófia hercegnőt találta el, a trónörökös életét pedig a második oltotta ki. Zsófia hercegnő haslövést kapott, Ferenc Ferdinándnak pedig a nyaki főütőerét érte a golyó.

Az Osztrák–Magyar Monarchia ezután ultimátumot adott Szerbiának, és mivel a délszláv állam nem teljesítette az abban foglalt feltételeket, 1914. július 28-án kitört a nagy, utóbb elsőnek nevezett világháború, amelyben a történelmi Magyarország megközelítően 20 milliós lakosságából több mint 3 és fél millió, az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 51 millió lakosából 9 millió katona vett részt. Magyarországnak 660 ezer katonája esett el. A világháborút lezáró békediktátum meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a monarchia helyett.

történelemvilágháború

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés