Csökkentenék a gázfelhasználást az Európai Unióban
Az Európai Bizottság július 20-án új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában. Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást.
Felhatalmaznák továbbá a bizottságot arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő.
Eközben Vlagyimir Putyin elnök a teheráni iráni-orosz-török csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján kijelentette, még az Északi Áramlat-2 gázvezeték azonnali beindítása sem lesz képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az európai piacra, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra a németországi szabályozó hatóságok késlekedése miatt – számolt be róla az Interfax hírügynökség.
Putyin újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy erre figyelmeztette Olaf Scholz német kancellárt.
Tájékoztatása szerint közölte tárgyalópartnerével, az elkészült és beindítható vezeték számára a Gazprom tartalékokat hozott létre, amelyek „nem lóghatnak a végtelenségig a levegőben”. Az elnök szerint a kancellár válasza az volt, hogy más, fontosabb kérdések vannak napirenden. „Figyelmeztetnem kellett őt, hogy ebben az esetben az Északi Áramlat-2 számára szánt mennyiség felét hazai fogyasztásra és feldolgozásra fogjuk elvonni. A Gazprom kérésére beszéltem erről a témáról, és a Gazprom ezt már meg is tette” – hangoztatta Putyin.
„Ezért, még ha holnap be is indítjuk az Északi Áramlat-2-t, ez (a leszállítandó gázmennyiség) nem évi 55 millió köbméter lesz, hanem pontosan a fele” – tette hozzá.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a Gazprom, ahogy korábban, a jövőben is teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit, „persze, ha valakinek erre szüksége van”. Nehezményezte, hogy a nyugati országok szerinte „mindent saját kezűleg zárnak le”, majd „keresnek valakit, akit hibáztathatnak”.
„Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú” – fogalmazott.
Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem látja Kijev készségét a békerendezési megállapodások végrehajtására. Mint mondta, a márciusi isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon a felek „tényleges megállapodásra jutottak, már csak a parafálás volt hátra”. Megismételte a Moszkva által korábban már hangoztatott narratívát, miszerint az orosz csapatokat ennek végrehajtása érdekében vonták vissza Kijev alól, de az ukrán vezetés nem tartotta magát a megegyezéshez.
