Ötvenéves Magyarország első nemzeti parkja
Fölsejlik itt nomád eleink élete, kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel, mindazzal, ami a Hortobágyot magyar sorsszimbólummá tette. A puszta természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai együttesen emelik féltve őrzött nemzeti kincseink sorába.
A nemzeti park 1973. január elseji létrehozását segítette a magyar kormányhoz benyújtott „Pro Natura” memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós írt alá.
Már az előkészítés során végzett feltáró vizsgálatok jelezték, hogy legnagyobb veszélyben a vizes élőhelyek vannak, így elsőként a Kunkápolnási-mocsár vízpótló rendszerének kiépítése történt meg. A korabeli gazdasági berendezkedés megnehezítette a természetvédelmi célokat is szolgáló területhasználatot. A libatenyésztés sok konfliktussal járó erőpróbát jelentett – idézi fel a nemzeti park közleménye. A rendszerváltás átmeneti nehézségei után lehetővé vált a védett területek legnagyobb részének nemzeti parki kezelésbe vétele, ami döntő változást hozott a gazdálkodás és természetvédelem viszonyában. A tulajdonviszonyok rendezése, a korábbi állami gazdaságból létrejött társszervekkel folytatott együttműködés és a nemzeti park bővítése megerősítette a puszta kezelésének egységét.
A kilencvenes évek derekán a hazai és nemzetközi támogatásoknak köszönhetően a természetvédelmi rehabilitációs munka új lendületet kapott. Megtörtént az Egyek-pusztakócsi-mocsarak helyreállítása és a zámi Halas-fenék vízpótló rendszerének kiépítése. Kiemelkedő jelentőségű volt a felhagyott rizsföldek és öntözött legelők csatornáinak felszámolása, ami közel 30 ezer hektár szikes puszta természetes vízháztartását állította helyre.
A Világ Kulturális és Természeti Örökségének listáján
Látványos eredményt hozott a pusztai látóhatárt megtörő, a madarakat is veszélyeztető légvezetékek földkábelbe helyezése. A megmaradt áramhálózat madárbaráttá tételében is jelentős fejlesztések történtek. Az elmúlt évtizedben tovább javult a kisvizes élőhelyek állapota a vízvisszatartás fejlesztésére, a legelőtavak rehabilitációjára irányuló projekteknek köszönhetően.
Pentezug pusztán több mint 300 eurázsiai vadló és 240 rekonstruált őstulok legelése biztosítja a kedvező ökológiai állapot fenntartását.
Ezen túl az ökoturisztikai és környezeti nevelési területen is jelentős fejlesztések zajlottak (pl. látogatóközpont, természetiskola). A pusztát a hazai jogszabályok mellett nemzetközi szerződések is védik. Teljes területe UNESCO bioszféra rezervátum. A madárvonulásban fontos szerepet játszó vizes élőhelyei felkerültek a Ramsari Egyezmény listájára. A puszta a Világörökség része, és Nemzetközi Csillagoségbolt-park. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn. A hatalmas gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a malomházi vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be. Az „Öreg”-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában is segít.
