Krúdyra emlékezik Nyíregyháza
Egy héttel születésnapja előtt, október 14-én emlékeznek meg Nyíregyháza írójáról, híres szülöttjéről, Krúdy Gyuláról.
A Krúdy Nap” alkalmából a város több helyszínén is tartanak programot.
A részletes műsor:
9:00 Megemlékezés és koszorúzás Krúdy Gyula szülőházánál
9:30 „A gordonkahangú író” - megemlékezés a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumnál
11:00 „A Nyírség álmodója” - a Krúdy emlékszoba ünnepélyes megnyitása a Jósa András Múzeumban
11:30 „Szindbád nyomában…” – megemlékezés a Krúdy-szobornál
12:00 Emlékezés a „Nyírség álmodójára” – felolvasás Krúdy Gyula regényeiből, novelláiból a Bessenyei téren
12:00; 13:00; 15:00 óra - Omnibuszos irodalmi túra Krúdy nyomában; Indulás a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár elől.
„A tegnapok ködlovagjai” - Krúdy Gyula alakjai a magyar filmekben - filmvetítés és ismeretterjesztő előadás a Krúdy Gyula Art Moziban
- 17:00 Kéry Péter filmje: Városépítő polgármesterek. A Bencs család.
- 18:00 Őszinte nyíregyházi kalauz: A Bencs család emlékezete a városban - dr. Kollárné Balla Anna előadása
- 18:15 Szindbád és barátai. Krúdy Gyula figurái a moziban - Drabancz M. Róbert előadása
- 18.30 Fekete Ibolya: „Anyám és más futóbolondok a családból” – filmvetítés
Krúdy Gyula Nyíregyháza szülötte (1878. október 21. - 1933. május 12.), bár már fiatalon máshol élt és alkotott, szívében soha nem hagyta el Nyíregyházát. Erről tanúskodnak az írásaiban folyton-folyvást felbukkanó nyírségi történetek és emberek.
Krúdy Gyula emlékét őrzi a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, az utca, a sóstói vigadó, a színház kamaraterme. Szelleme és munkássága helyi érték. Krúdy Gyula irodalomtörténeti munkássága része a Nyíregyházi Települési Értéktárba felvett nemzeti értékeknek.
Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a Város, amit Krúdy Tímea vett át a Móricz Zsigmond Színházban, a „Tirpákia Tündérkert” díszelőadásán. Ugyanebben az évben állították fel a Kossuth téren a „Papok padját”, amely mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Elődjét Krúdy 1924-es „A nyíregyházi ember” című novellájában említi.
A Nyíregyházát Sóstógyógyfürdővel összekötő erdei sétányon nagyméretű táblákon olvasható Krúdy „Nyíregyházi beduinok” című novellája. Ha valaki gyalog sétál Sóstóra, a 3-4 km-es erdei úton megismerheti a nem kevés humorral átitatott nyíregyházi ihletésű művet, amely ráadásul a kordokumentumok szerint valós eseményeken alapul.