Így változott a cigányságnál a munkanélküliek aránya

Bár a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiaci helyzete az átlagnál még mindig kedvezőtlenebb, az elmúlt négy évben foglalkoztatási rátájuk jelentős mértékben nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című kiadványából. 

Az alacsony, legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 20-64 évesek foglalkoztatási rátája:

• 2010: 36,1 százalék
• 2014: 44,3 százalék
• 2017: 53,9 százalék

Mint írják, ez a réteg lényegesen nagyobb arányban van jelen a közfoglalkoztatásban, ugyanakkor nőtt a körükben az elsődleges munkaerőpiacon munkát találók aránya. A kiadvány szerint a férfiak voltak inkább azok, akik ki tudtak lépni a közfoglalkoztatásból. 

• 2014 és 2017 között e férfiak foglalkoztatási rátája közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48,2 százalékról 60,3 százalékra, a nőké viszont 32,6 százalékról csak 38,9 százalékra javult.

A romák munkaerőpiaci hátránya is mérséklődött: míg 2014-ben még 29,4 százalékponttal volt alacsonyabb a 15-64 éves romák foglalkoztatási rátája a nem romákénál, addig a különbség 2017-re 23,9 százalékpontra csökkent. 

• 2017-ben a férfiak 54,6 százaléka volt foglalkoztatott, míg a nőknek csak 35,9 százaléka
• A romák munkanélküliségi rátája a KSH kiadványa szerint a 2014. évi 30,1 százalékról 2017-ben 18,5 százalékra csökkent.