Hét műhibaper indult Szabolcs-Szatmár-Beregben
Az orvostudományt korábban körülvevő tudományos titokzatosság ma már a tudásmegosztó kommunikáció felé halad, a betegek öntudatosabbak, azaz egyre jobban érdeklődnek, és egyre több információt igényelnek a betegségek okai és kezelési lehetőségei iránt – tájékoztatta a Szabolcsihírt Sterné dr. Deák Andrea a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.
Alapvető elvárás napjainkban, hogy a betegségek, azok okai és kezelési módjuk pontosan megismerhető legyen. Az orvos-beteg kapcsolatában meghatározó szerepet játszik a partneri viszony.
Minden betegnek alapvető joga az egészségi állapotának megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása, illetve megilleti az állapotát érintő teljes körű tájékoztatás. Ebbe beletartozik az őt érintő vizsgálatokról, a beavatkozás módjáról, a műtéti kockázatokról, a gyógyulás folyamatáról, sőt, az alternatív gyógymódokról történő felvilágosítás is. Ennek elmaradása megalapozhatja az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét.
A beteg és az orvos közötti jogviszonyban a fokozott gondossági mérce az irányadó, azaz a szakmai, etikai szabályok betartásával, s az elvárható gondossággal kell ellátni egy beteg személyt. Amennyiben az egészségügyi intézmény magatartása az elvárható gondosság kritériumának nem felel meg, úgy annak a következményeit egy esetleges műhibaperben viselnie kell.
2018-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő bíróságokon nagy egészségügyi intézmény ellen mindösszesen 7 műhibaper indult.
A műhibaper kifejezés a köznyelvben ugyan használatos, de önálló jogi fogalomként nem létezik.
A sérelemdíj a beteget ért személyiségi jogi sérelem kárpótlására szolgál, melynek összegét nem lehet pontosan számszerűsíteni, hiszen a gondos bírói mérlegelés eredménye annak a meghatározása, hogy például egy hozzátartozó elveszítése, vagy sérült gyermek születése milyen összeggel kárpótolható. Természetesen vannak olyan károk is – például jövedelem kiesés, gyógyszerköltség, gondozás díja –, amelyek számszerűsíthetők.
A műhibaperekben a bíróság azt vizsgálja, hogy az orvos az elvárható gondosság, illetve a szakma szabályai szerint járt-e el. Ezekben a perekben elengedhetetlen egy igazságügyi szakértő kirendelése, amely jelentős költséggel jár.
Ha pereskedésre kerül sor, a perköltséget – költségmentesség hiányában - a pervesztes félnek kell megfizetnie. A perköltség magában foglalja az ügyben eljárt szakértő díját, az illetéket, a tanúk költségét, és az ügyvédi költséget is, mely utóbbira a költségmentesség nem terjed ki.
