A magyar nők java magára marad a menopauzával

A menopauzát átélő magyar nőknek mindössze 27%-a fordul orvoshoz a tüneteivel - ez a legalacsonyabb arány a vizsgált hat európai ország között. Olaszországban az érintettek 58%-a, Portugáliában 56%-a kér orvosi segítséget menopauzális panaszaival. A Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című nemzetközi kutatása szerint Magyarországon a menopauzával kapcsolatos tájékozódás erősen digitális fókuszú: a magyar nők 77%-a online forrásból informálódik, miközben egészségügyi szakemberhez információért 45%-uk fordul.

A reprezentatív, tudományos publikálásra is alkalmas módszertannal készített felmérés hat országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban –, összesen 12 000 nő részvételével vizsgálta, hogyan élik meg a nők a menopauzát. A Richter Gedeon számára ez a kutatás azért is fontos, mert a női egészség a vállalat egyik meghatározó területe, és a cég hosszú távú elköteleződése a terápiás megoldásokon túl a hiteles tájékoztatásra és a párbeszéd erősítésére is kiterjed.

A hat ország adatai mellé állítva a hazai eredmények több ponton is sajátos mintázatot rajzolnak ki: Magyarországon fordulnak a legkevesebben orvoshoz, itt a legerősebb az online tájékozódás, és bár a magyar válaszadók körében magas azok aránya, akik megfelelőnek érzik a menopauzával kapcsolatos tudásukat, a kezelések tényleges használata – különösen a hormonpótló terápiáé – alacsony.

Soktünetes és érzelmileg is megterhelő időszak

A menopauza ritkán jelent egyetlen panaszt: a magyar nők átlagosan 5,4 tünettel élnek együtt egyszerre – a legtöbb tünetről az Egyesült Királyságban számoltak be, ahol az átlag 7,1 –, a leggyakoribbak a hőhullámok (63%), az alvászavar (57%) és a fáradtság (53%). A fizikai tünetekhez érzelmi teher is társul: a magyar válaszadók 41%-a inkább magányosnak érzi magát ebben az időszakban. Ez az arány a nemzetközi mezőny közép-alsó részébe sorolja hazánkat – a legmagasabb az Egyesült Királyságban (57%), a legalacsonyabb Portugáliában (35%) –, de jól mutatja, hogy a menopauza nemcsak testi, hanem érzelmi és személyes megterhelést is jelenthet. A nők a legnegatívabb hatásként az általános egészségük, a mentális jóllétük és a szexuális életük romlását élik meg.

Tájékozódás és segítségkérés

A menopauzával kapcsolatos tájékozódás és az orvosi segítségkérés két külön területet mutat meg. Előbbi azt jelzi, hogy a nők honnan szereznek információt a menopauzáról, utóbbi pedig azt, hogy panaszaikkal eljutnak-e orvosi konzultációig.

Magyarországon a nők 77%-a online forrásból informálódik a menopauzáról – ez a legmagasabb arány a hat ország között –, 45% kér információt orvostól vagy más egészségügyi szakembertől, 39% pedig ismerősöktől tájékozódik. Több országban ugyanakkor jóval erősebb az egészségügyi szakemberek szerepe az információszerzésben: Portugáliában 75%, Olaszországban 67%, Németországban pedig 66% tájékozódik egészségügyi szakembertől.

Ettől külön kezelendő az orvoshoz fordulás kérdése. A kutatás szerint Magyarországon a menopauzában érintett nők mindössze 27%-a fordul orvoshoz a panaszaival, ami a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők 67%-a egyáltalán nem kér orvosi segítséget menopauzális tüneteivel. Akik mégis orvoshoz fordulnak, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik, vagyis az adatok alapján a fő kérdés nem a késlekedés, hanem az, hogy az érintettek jelentős része el sem jut orvosi konzultációig.

Sok a bizonytalanság

A magyar válaszadók körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint megfelelő – bár fejleszthető – tudásuk van a menopauzáról: ezt a nők 42%-a mondta, ami a vizsgált országok között a legmagasabb arány, megelőzve az Egyesült Királyságot is (39%). A valóban magabiztos tudás azonban ennél jóval szűkebb körre jellemző: erről csak 9% számolt be, miközben 16%-nak szinte semmilyen ismerete nincs, további 33% pedig csak alapszinten tájékozott. Összességében a nők közel fele (49%) bizonytalannak vagy alulinformáltnak érzi magát.

Ismert lehetőségek, alacsony igénybevétel

Ugyanez az eltérés jelenik meg a kezelési lehetőségeknél is. Egyes megoldások viszonylag ismertek a magyar nők körében: a természetes készítményeket 63%, az életmódbeli változtatásokat 59% említi. A hormonpótló terápia ismertsége ugyanakkor 36%, ami Spanyolország kivételével minden más vizsgált országnál alacsonyabb.

A tényleges igénybevétel azonban minden kezelési lehetőség esetében alacsony: életmódbeli változtatást 19%, természetes készítményt 15%, nem hormonális gyógyszert 2%, hormonpótló terápiát pedig mindössze 1% alkalmaz. A különbség nemzetközi összevetésben is szembetűnő: a hormonpótló terápiát az Egyesült Királyságban a nők 75%-a ismeri és 16%-a használja, Németországban 55%, illetve 7% a megfelelő arány.

A nyitottság ugyanakkor megvan: a hazai nők mintegy kétharmada alapvetően nyitott a kezelésekre, és csak körülbelül ötödük zárkózik el a hormonális megoldásoktól. Az attitűdök alapján három jól elkülöníthető csoport látható: 35% szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető, 32% szerint kezelés nélkül is jól menedzselhető, 11% pedig elsősorban veszteségként éli meg ezt az életszakaszt. A nemzetközi átlag ezekben a csoportokban 31%, 29%, illetve 14%.

„A kutatás számunkra mindenekelőtt arra világít rá, hogy a menopauza kapcsán Magyarországon még jelentős tér van a hiteles tájékoztatás és a szakértői segítség szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a nők ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel, és könnyebben felismerjék, mikor érdemes szakértőhöz fordulniuk” – mondta Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.