Iskolakezdési halasztás: Szabolcsban kevés a vizsgálat
Az idei tanévben is elérkezett a kritikus időszak azoknak a családoknak, ahol a gyermek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. A folyamat egyik legfontosabb eleme a területileg illetékes szakértői vizsgálat, amely közvetlen hatással van a végső határozatra.
A legfrissebb adatokból az látszik, hogy az Oktatási Hivatal vármegyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről – írja az Eduline.hu.
A statisztika szerint a kérelmezők esélye arra, hogy behívják-e a gyermeküket egy plusz felmérésre, nagyban függ a lakóhelyüktől. A skála legszigorúbb végén az észak-magyarországi és az alföldi régiók állnak. Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés vármegyékben a kérelmek szinte mindegyikét, pontosan 91 százalékát követi kötelező szakértői vizsgálat. Nem sokkal marad el ettől a szinttől Jász-Nagykun-Szolnok (89 százalék) és Tolna (82 százalék) sem, ahol a szülői indoklás önmagában csak az esetek töredékében bizonyul elegendőnek a döntéshozatalhoz.
A kelet-magyarországi régió központjában, Hajdú-Bihar vármegyében szintén az országos átlagnál jóval szigorúbb a kontroll: itt a benyújtott kérelmek 72 százalékában látja szükségesnek a hivatal a kiegészítő szakszolgálati mérést. Ez azt jelenti, hogy tízből hét hajdú-bihari gyermeknek meg kell jelennie a bizottság előtt, mielőtt döntés születne a sorsáról. Ez az arány magasabb, mint a fővárosi (67 százalék) vagy a Pest vármegyei (57 százalék) mutató.
Ezzel szemben az országos adatsor elején meglepően alacsony számokat látunk. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben a kérelmezők alig harmadát, mindössze 31-32 százalékát küldik tovább vizsgálatra. Ezekben a térségekben a szülői dokumentáció vagy az óvodai vélemények alapján a hivatal sokkal gyakrabban hoz döntést anélkül, hogy a gyermeket külön szakértői mérésnek tenné ki.
Az összesített adatok alapján az Oktatási Hivatal az esetek 60 százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra a plusz egy év óvodát kérvényezőket.
