Kérdéses, hogy lesz-e pénz a vasútfejlesztésre
A beruházó Építési és Közlekedési Minisztérium március végéig meghosszabbította a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítésére és a fejlettebb vonatbefolyásoló rendszer (ETCS 2) kialakítására vonatkozó, összesen 260 milliárd forint becsült értékű közbeszerzés ajánlattételi határidejét; a dokumentációból kiderül, hogy feltételes közbeszerzésről van szó, azaz a finanszírozás egyelőre nem biztosított.
A 100-as vasútvonal Debrecen–Nyíregyháza közötti szakaszának fejlesztési terveit a Kontúr Csoport Kft. készítette el nettó 5,3 milliárd forintért 2025-re (a munkára 4 évük volt). A kivitelezésre a múlt év végén írtak ki közbeszerzést, a mostani már nem az első határidő-hosszabbítás. A pályakorszerűsítés és biztosítóberendezési rendszer kialakítása külön közbeszerzési eljárásban halad, előbbi 200, utóbbi 60 milliárd forint becsült értékű. E két beruházással együttesen volna elérhető a célként már sokadjára megfogalmazott 160 kilométeres sebesség, amellyel oly régóta adós a kormányzat (jelenleg százhúsz a megengedett).
A pályaépítés során összesen 94 kilométernyi vasúti vágányt kell megépíteni, az állomásokat (Bocskaikert, Debrecen, Hajdúhadház, Nyíregyháza, Téglás, Újfehértó) a teher- és a személyforgalmi igények szerint, az EU-s előírásokra figyelemmel átalakítani. A vonatbefolyásoló rendszer esetében a nyertes ajánlattevőnek egyebek mellett öt állomáson több mint hatvan elektronikus biztosítóberendezést kell telepítenie és 47 vonalkilométeren alkalmassá tenni a pályát a mainál korszerűbb (ETCS 2) vonatbefolyásolásra. A kiírás szerint tervezés és kivitelezés egyaránt szükséges, ami azért meglepő, mert a Kontúr Csoport Kft. előbbi feladatot már elvégezte. Az előbbiekben felsorolt feladatokra összesen 48 hónapja, azaz 4 éve lenne a nyertes ajánlattevőknek. A vonalon a kivitelezés időszaka alatt is fenn kell tartani a forgalmat.
Mindkét ajánlatkérés feltételes közbeszerzésről ír, elismerve, hogy a tervezett beruházások teljes fedezete nincs meg az eljárás megindításakor. A dokumentációkból kiderül, hogy a vasútfejlesztést az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és Európai Regionális Fejlesztési Alap nevű forrásokból származó pénzzel fedezné a kormány. Ezeken túl IKOP Plusz és hazai források is szükségesek lehetnek a megvalósításhoz. Amennyiben nem lesz meg a pénz, az ÉKM a közbeszerzést eredménytelennek nyilváníthatja. Ennek következményeként az esetleges szerződések hatálybalépését felfüggesztenék, a létrejött szerződéseket felbontanák. Mindez annak fényében elgondolkodtató, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter többször beszélt a vasútberuházásról, de annak feltételességéről nem tett említést.
A vonatbefolyásoló berendezések feladata az emberi, műszaki hibából fakadó ütközések, kisiklások megelőzése. A rendszer a sugárzott jelek alapján felügyeli a vonat mozgását és a mozdonyvezető tevékenységét. Szükség esetén (például a sebességhatár túllépésekor) beavatkozik, a vonatot a megfelelő sebesség eléréséig lelassíthatja, de a lehető legrövidebb fékúton meg is állíthatja. A vonatbefolyásoló berendezések elkülönülnek a vonatvezetéshez szükséges más berendezésektől.
Ratalics László
