Magyar Péter a gyásznapon: az örökség a nemzeté

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.

Magyar Péter a Gyulai vár mellett, a honvédtiszti emlékhelynél tartott megemlékezésen felidézte: Kossuth és Széchenyi vitatkozhatott egymással, de mindketten Magyarországot akarták szolgálni. Ezt nagyon fontos tanulságnak nevezte, rámutatva: lehet ugyanazt a hazát szeretni úgy, hogy közben mást gondolunk róla.

„Lehet vitatkozni úgy, hogy közben nem kérdőjelezzük meg a másik ember magyarságát, hogy nem nevezünk rovarnak egyetlen magyar embert sem. Lehet másképp látni a világot úgy, hogy közben ugyanazon zászló alatt állunk, például ma, október 6-án" – fogalmazott.

Az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsát felidézve a kormányfő arról is beszélt: ő kompromisszumot keresett, tárgyalt és békíteni próbált, a vérontás elkerülése érdekében még küldöttséget is akart küldeni, mégis ő lett az osztrák megtorlás egyik legnagyobb jelképe. Ezt egyetlen magyar miniszterelnöknek sem lenne szabad elfelejtenie – jegyezte meg.

Kijelentette: „a hatalom nem tulajdon. A miniszterelnöki hivatal nem jutalom, a mandátum nem kiváltság, hanem szolgálat és időleges, mert előbb-utóbb minden miniszterelnökből volt miniszterelnök lesz. Magyarország viszont itt marad".

Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt – Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.