Mi a fedezetlenségi díj?
A magyar közúti közlekedés egyik fontos jogszabályi követelménye, hogy minden forgalomban lévő gépjárműre érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kell rendelkezni. A biztosítás célja, hogy baleset esetén a vétlen károsult anyagi kártérítésben részesüljön, akkor is, ha az okozó nem tudná önerőből fedezni a kárt. Amennyiben a biztosítás díjnemfizetés vagy más ok miatt megszűnik, és új szerződés nem jön létre a jogszabályban előírt határidőn belül, az érintett járműre fedezetlenségi díjat kell fizetni.
Az alábbi cikk részletesen bemutatja, mi a fedezetlenségi díj, mikor keletkezik fizetési kötelezettség, hogyan számítják ki az összeget, milyen következményekkel jár a biztosítási jogviszony megszűnése, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az ilyen helyzetek elkerülésére.
Mi az a fedezetlenségi díj?
A fedezetlenségi díj egy, a biztosítási fedezet nélküli időszakra vonatkozó pótdíj, amelyet a jármű üzemben tartójának kell megfizetnie abban az esetben, ha a gépjármű kötelező biztosítása nem jön létre vagy díjnemfizetés miatt megszűnik. A díj célja, hogy kellő fedezet álljon rendelkezésre az úgynevezett kártalanítási alapban, amelyből azokat a károkat fizetik, amelyeket kötelező biztosítás nélkül okoznak.
A díjat a kgfb-törvény (2009. évi LXII. törvény) írja elő, amely szerint a biztosítási fedezet nélküli időszak minden egyes napjára külön díjat kell fizetni, még akkor is, ha a jármű ténylegesen nem vett részt a forgalomban. Ez alól csak néhány, jogszabályban nevesített kivétel mentesít, például a forgalomból ideiglenesen kivont járművek.
Mikor kell fedezetlenségi díjat fizetni?
- Fedezetlenségi díjfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha:
a kgfb-t nem kötik meg a forgalomba helyezést vagy az üzembentartó változást követően - a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt megszűnik, és nem történik meg az új biztosítási szerződés megkötése a megszűnést követő napon.
A törvény értelmében a biztosítási fedezetnek folytonosnak kell lennie. Ha ez megszakad, az üzembentartónak a biztosítás nélküli időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnie.
Példa1: Ha egy gépjármű új tulajdonosa nem köti meg a kgfb-t az adásvételt követően, akkor a tulajdonszerzés napjától minden napra fedezetlenségi díjat kell fizetnie mindaddig, amíg a biztosítás létre nem jön.
Példa2: Ha a biztosítás 2025. április 10-én megszűnik és az új szerződés csak április 14-én lép hatályba, akkor április 11., 12. és 13. napjaira fedezetlenségi díjat kell fizetni.
Milyen okok vezethetnek a kötelező biztosítás megszűnéséhez?
A kgfb szerződés leggyakrabban a következő esetekben szűnik meg:
- Díjnemfizetés: Ha az ügyfél nem fizeti be a biztosítási díjat a biztosító által meghatározott határidőn belül (legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül), a szerződés automatikusan megszűnik.
- A jármű forgalomból való kivonása: Amennyiben az üzembentartó a járművet hivatalosan kivonatja a forgalomból, a kgfb is megszűnik.
- Tulajdonosváltás/üzembentartó változás: A jármű eladása esetén a biztosítás megszűnik és az új tulajdonosnak kell új szerződést kötnie. Abban az esetben is új kgfb-t kell kötni, ha üzembentartó változás történik.
- Jogsértő magatartás: Valótlan adatok megadása, csalás gyanúja esetén a biztosító elállhat a szerződéstől.
Ezek közül a díjnemfizetés a leggyakoribb ok, ami automatikusan fedezetlenségi díjat eredményez, ha nem történik gyors intézkedés.
Milyen mértékű a fedezetlenségi díj?
A fedezetlenségi díj napidíjként kerül kiszámításra és azt a Magyar Nemzeti Bank évente közzéteszi. A díjak meghatározása járműkategóriák szerint történik. Például 2025-re a személygépjárművekre vonatkozó díjak az alábbiak (ha a szerződő életkora legalább 21 év vagy a szerződő nem természetes személy):
- 0–37 kW: 850 Ft/nap
- 38–50 kW: 1 050 Ft/nap
- 51–70 kW: 1 180 Ft/nap
- 71–100 kW: 1 460 Ft/nap
- 100 – 180 kW: 1 750 Ft/nap
- 180 kW felett: 1 850 Ft/nap
Ez azt jelenti, hogy egy 100 kW teljesítmény feletti autó esetén egy 10 napos fedezetlenségi időszak 18 500 forint pluszköltséget jelent – a kötelező biztosítás díján felül.
Mi történik, ha nem fizetik be a fedezetlenségi díjat?
Ha a biztosítás nélküli időszakra a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, az alábbi következményekkel kell számolni:
- A jármű nem rendelkezik biztosítási fedezettel, tehát tilos vele közúti forgalomban részt venni.
- Ha balesetet okoznak, a Magyar Kártalanítási Számla ugyan megtéríti a károsultnak a kárt, de az összeget teljes egészében követelni fogják a károkozótól (regressz).
- Végső esetben akár végrehajtás is indulhat a fedezetlenségi díj és a kártérítés behajtására.
Hogyan kerülhető el a fedezetlenségi díj?
A fedezetlenségi díj elkerülésének legjobb módja az, ha az üzembentartó ügyel a biztosítási szerződés folyamatosságára és a szükséges díjakat időben befizeti. Évfordulós váltás esetén célszerű már az addigi biztosítás megszűnése előtt intézkedni az új szerződés megkötéséről.
Mindezekben segít az eurorisk.hu weboldal, ahol kötelező biztosítás kalkulátor is elérhető, amellyel néhány perc alatt összehasonlíthatók a biztosítók aktuális díjai és online meg is köthető a szerződés.
Az online ügyintézés előnyei
A digitális ügyintézés ma már mindennapjaink része – különösen biztosítási ügyekben, ahol a gyorsaság és a könnyű információszerzés fontos szempont. Az eurorisk.hu az alábbi előnyöket kínálja:
• Valós idejű díjszámítás több biztosító ajánlatai alapján
• Azonnali szerződéskötés online, akár mobilról is
• Emlékeztetők és ügyféltámogatás, hogy ne maradjon el a díjfizetés
• Gyors és biztonságos ügyintézés, sorban állás és papírmunka nélkül
Az időben történő díjfizetésben segít a weboldal. Az eurorisk.hu az esetleges díjhátralékról is küld értesítést, így ha a 60 napos türelmi időn belül befizetésre kerül az elmaradt díj, nem kell fedezetlenségi díjat fizetni! A gépjármű biztosítás területén jártas eurorisk.hu gyors, pontos és megbízható támogatást nyújt – legyen szó új szerződésről, kalkulációról vagy tanácsadásról!
