Novák Katalin sürgette a kegyelmi kérvények ellenjegyzését

Szabályos, de nem szokásos eljárásban történt K. Endre kegyelmi ügyének miniszteri ellenjegyzése, az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin ugyanis a pápalátogatásra hivatkozva sürgette a kegyelmi kérvények ellenjegyzését – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkára az MTI-nek május 19-én.

Répássy Róbert nem akarta kommentálni Magyar Péter miniszterelnök azon feltételezését, miszerint Varga Judit akkori igazságügyi minisztert nem tájékoztatták, "átverték, csőbe húzták" az ügyben.

A volt parlamenti államtitkár – akinek irányítása alá tartozott a kegyelmi főosztály is az Igazságügyi Minisztériumban – azt mondta: az elnöki hivatal sürgetésére ellenjegyezte Varga Judit az ügyben hozott köztársasági elnöki döntést, annak a tudatában, hogy Novák Katalin a pápalátogatásra akarja időzíteni a kegyelmet. Kiemelte: nem tudja azt alátámasztani, hogy "szándékos megtévesztése történt volna" az igazságügyi miniszternek.

Répássy Róbert megerősítette azt, amit az ügy 2024 februári nyilvánosságra kerülése után Tuzson Bence akkori tárcavezetőnek írt – és a kormany.hu-n most nyilvánosságra hozott feljegyzésében – is szerepel, hogy az ellenjegyzés gyakorlására, az idő szűkösségére figyelemmel, nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.

Elmondta, a szokásos eljárás szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya készít előterjesztést arról, hogy a köztársasági elnöki döntések mennyiben térnek el az igazságügyi miniszter felterjesztésétől.

Ez ebben az esetben elmaradt – mutatott rá, megjegyezve, hogy mivel a pápalátogatásra időzítve elég nagyszámú kegyelmet adott az akkori köztársasági elnök, mindenképpen célszerű lett volna, ha készül ilyen dokumentum.

Ugyanakkor hangsúlyozta: az eljárás nem volt szabálytalan, csak nem a szokások szerint történt. Arra is kitért, Varga Judit tisztában volt azzal is, hogy a Hunnia-ügyben a köztársasági elnök el fog térni a miniszteri javaslattól.

Arra a kérdésre, hogy bárki jelezte-e a K. Endrének adott kegyelem miatti aggályokat a minisztériumban, Répássy Róbert azt mondta: az államfő által akkor adott majdnem két tucat kegyelemből büntetőjogi, szakmai szempontból a Hunnia-ügy volt a kiemelkedő, mert abban nagyon súlyos büntetéseket enyhített a köztársasági elnök és nagy számú elítéltről volt szó.

A Hunnia-ügy elvitte a fókuszt ebben a kegyelmi eljárásban – tette hozzá, megjegyezve: most már nem így tűnik, de akkor ehhez képest K. Endre kérvénye egy kisebb jelentőségű ügy volt, hiszen ő sokkal kisebb büntetést kapott, és a kegyelem idején már reintegrációs őrizetben volt. Répássy Róbert a köztársasági elnöki hivatalban lévő iratok esetleges nyilvánosságra hozataláról azt mondta, nem hiszi, hogy túl sok eltérő vagy új információ lenne azokban. Az államfőnek nincs írásbeli indoklási kötelezettsége a kegyelmi döntéseket illetően, így csodálkozna, ha lenne erre utaló iromány a dokumentumok között.

A volt államtitkár arra számít, hogy az igazságügyi tárcánál eddig fellelt és nyilvánosságra hozott dokumentumok másolata lehet meg a köztársasági elnöki hivatalban, valamint a hivatal kegyelmi osztályának felterjesztése, amelyből kiderülhet, hogy ők javasolták-e a kegyelmet.

Úgy vélte, az, hogy az államfő konkrét kegyelmi döntése mennyiben tér el a szokásos kegyelmi gyakorlattól, nehezen állapítható meg, ha Novák Katalin nem mondja el, hogy miért döntött így. Megjegyezte, eddigi nyilatkozataiban a volt államfő nem mondta el részletesen, miért adott kegyelmet, és ez – tette hozzá – számára is hiányzik.

Hozzátette, a kegyelmi kérvényben is benne vannak az indokok, de ez az irat bűnügyi személyes adat, ami nem hozható nyilvánosságra.