Ragadós száj- és körömfájás: kártalanítják a gazdákat
A magyar kormány teljes erővel, minden anyagi és humán eszköz biztosításával azon van, hogy felszámolja a ragadós száj- és körömfájás betegséget, meggátolja e rettenetes vírus terjedését – hangoztatta az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Nagy István április 6-án beszámolt arról, hogy két, már mentesített telepen fertőtlenítés zajlik, a két másik telepen, ahol a napokban jelent meg a vírus, folyik a mentesítés és megtörtént a vakcinázás is a lehető legkisebb víruskibocsátás érdekében. Felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani – tette hozzá.
Rámutatott: "itt tényleg az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni".
A miniszter az operatív törzs feladatairól szólva példaként hozta fel, hogy rendőri erők bevonásával biztosítani kell a telepek védettségét a katasztrófaturizmussal szemben, valamint azért is, mert előfordult, hogy a fertőzött telepre is bementek éjszaka és ellopták a fertőtlenítőszivattyút. A tulajdonosokat emellett segítik naprakész párbeszéddel, információkkal, de feladat az érintett önkormányzatok, a lakosság tájékoztatása is – tette hozzá. Nagy István kiemelte: a telepek mentesítése óriási anyagi kárral és emberi fájdalommal is jár, a tulajdonosoknak életük munkája megy veszendőbe, pedig "az összes járványügyi előírásnak a sokszorosát tartották be, annyira igyekeztek megvédeni a telepeket", és mégsem lehetett. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden eszköz, tudás, erő, anyagi forrás rendelkezésre áll a betegség megfékezéséhez, de a vírus a széllel is terjed és a szelet nem tudják befolyásolni, ezért a meteorológiai szolgálat bevonásával modellezik, mely telepekre kell abszolút figyelemmel lenniük, továbbá szorosan együttműködnek a szlovák partnerekkel. Nagy István hangsúlyozta, mindent el kell követni az újabb kitörés megakadályozására. Magyarország szinte minden telepét ellenőrzik, átcsoportosításokról döntöttek, szeretnék, hogy az érintett körzetben minden telepnek saját állatorvosa legyen, ne menjen az állatorvos egyik telepről a másikra, – fogalmazott. Az agrárminiszter elmondta, fontos, hogy az állattartók együttműködjenek a hatóságokkal, "eltitkolás" esetén szétrobban a betegség, akkor lenne óriási a kár.
Lesz állami kártalanítás, és egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére – jelezte.
Nagy István arra kérdésre, hogyan befolyásolja a helyzet a magyar állattenyésztés értékesítési pozícióit tekintettel a húsvéti bárányokra, azt válaszolta, a juhágazatot a kiskérődzők pestise sújtotta, és most a ragadós száj- és körömfájás vírusa is fenyegeti, de az előbbit sikerült leküzdeni, Magyarország mentessé vált, így a száj- és körömfájás vírussal érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a bárányexport megindulhat. Nagyon fontos, hogy Ausztria átengedje ezeket a kamionokat Szlovéniába és Olaszországba – fűzte hozzá. A miniszter felhívta a figyelmet a regionalizáció elvére, azaz arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye három járása biztonsági zóna, onnan a kiszállítás csak belföldi vágásra történhet, viszont az ország többi részéről "az exportnak mennie kell", ez Magyarország alapvető érdeke. A szabály az, hogy fogékony állatot Győr-Moson-Sopron vármegyébe be és át nem lehet szállítani, mert a fertőzést nem akarják sem behozni, sem továbbadni, viszont a területen kívüli részről az állatokat szállíthatják, mert biztonságos – mondta. Kiemelte, Győr-Moson-Sopron vármegye területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet.
Nagy István szólt arról, hogy a szarvasmarha telepek mentesítésén túl a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente "10 ezer hízó keletkezik", "már 3,5-4 hete nem történnek kiszállítások, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel".
