Sokak szervezetét megterheli az óraátállítás

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy órával előrébb kell állítani az órákat, mert kezdődik a nyári időszámítás. Ennek élettani hatásairól és az óraátállítás jövőjéről G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke beszélt az InfoRádióban március 28-án.
Magyarországon 1954-ben vezették be a nyári időszámítást. G. Németh György szerint azonban ezekre a félévenkénti óraátállításokra már nincs semmi szükség.
– Az óraállítás nem csupán kellemetlen, hanem kifejezetten megterhelő is lehet a szervezet számára. Nem vagyunk egyformák: van, aki ezt meg sem érzi, és persze akadnak olyanok is, például gyerekek, idősek, betegek, akik viszont sokkal érzékenyebbek erre, és nekik 7-10 napig, vagy akár 2 hétig is eltarthat, mire megszokják – mondta.
Kiemelte, időbe telhet, míg a belső óránk alkalmazkodik az új ritmushoz, az úgynevezett cirkadián ritmushoz. Ebben különösen azok az emberek érintettek, akik szigorú napirend szerint élnek, mint például a már említett kisgyerekek és az idősek.
G. Németh György leszögezte: okafogyottá váltak az előnyök, amikkel annak idején az óraátállítás mellett érveltek, így az energiamegtakarítás is az olajválság idején.
A nyári időszámítás október 25-ig tart, azon a hétvégén majd egy órával többet alhatunk.



















































