Vadgázolások: a kék prizma lehet a megoldás?
A hazai közutakon évente 13-15 ezer vadgázolás történik, amelyek nemcsak az állatok életét veszélyeztetik, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is komoly kockázatot jelentenek. A nagytestű vadak, például a vaddisznók és a szarvasok, jelentős károkat okozhatnak az autókban, és a balesetek olykor tragikus kimenetelűek is lehetnek. A probléma kezelésére különböző eszközöket alkalmaznak, ezek egy részét a járművekre szerelik fel utólag, mások az infrastruktúrához kapcsolódnak, és fizikailag igyekeznek távol tartani az állatokat.
Az eddig alkalmazott eszközök nem bizonyultak hatásosnak, ezt mutatják a statisztikák.
Most egy új eszköz bukkant fel, amely azt ígéri, hogy kevesebb lesz a vadgázolás – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu. A kék színű vadriasztó prizma egy egyszerű, olcsó, mégis hatékony eszköz, amelyet az utak mentén, a vezetőoszlopokra rögzítenek. A prizma az autók fényszóróinak fényét úgy módosítja, szórja szét, hogy az útra merőlegesen, az erdő felé csillanjon fel. Az állatok számára ez egyfajta vizuális figyelmeztetést jelent. Úgy érzékelhetik, mintha egy másik állat szeme csillanna fel velük szemben.
A magyarországi gyakorlatban a kék prizma használatával kapcsolatban még nincsenek széles körben elterjedt tapasztalatok, azonban – azonos elven alapuló – megoldásokat rendszeresen alkalmaznak agro-ökológiai kutatásokban, vadászati területek hatékonyabb kezelésében, állatvédelmi területeken és természetvédelmi objektumokban. Ami az eddig begyűjtött konkrét tapasztalatokat illeti, Nógrád vármegyében 2022-ben kezdődött meg a vadriasztó prizmák telepítése a 22-es út mentén. Salgótarján közelében egy 500 méteres útszakaszon rögzítették az alig 10×5 centiméteres kék színű fényvisszaverőket minden egyes vezetőoszlopra.
A próba sikeresnek bizonyult: az érintett útszakaszon azóta nem történt vadgázolás.
Sopron környékén tavaly ősszel 330 prizmát helyeztek el a szakemberek a Tanulmányi Erdőgazdaság, a Sopron Tájegységi Vadászszövetség és a környéken működő vadásztársaságok összefogásában. Az érintett útszakaszok monitorozása zajlik és az már most látszik, hogy eddig egyetlen vadhoz köthető baleset sem történt a prizmák felszerelést követő egy hónapban. Kecskemét környékén is tesztelték a fényvisszaverőket.
Minden autós számára jó hír lenne, ha a prizmáról bebizonyosodna, hatásosan tartja távol a vadakat napszaktól, évszaktól, fajtától és a vadak párzási időszakától függetlenül. Egy-egy prizma néhány ezer forintba kerül, és könnyen rögzíthető az utak mentén a vonalvezetést sötétben is jelző, úgynevezett vezetőoszlopokra. Nyilván nem kell az egész ország minden útját telerakni prizmákkal, elég azokat a szakaszokat felszerelni velük, amelyekre kihelyezték a vadveszélyt jelző KRESZ-táblát. A 2012-es Útügyi Műszaki Előírás szerint a jelzőtáblát olyan útszakaszon kell elhelyezni, ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi.
Ha az útszakaszon a veszély egy kilométernél hosszabb – és ezen a szakaszon nincs útkereszteződés – a veszélyes szakasz hosszát a veszélyt jelző tábla alatt mindig fel kell tüntetni, ha pedig a veszély az útkereszteződés után is folytatódik, a veszélyt jelző táblát a kereszteződés után meg kell ismételni.
